Az űrkutatásnak vanna legendás, megismételhetetlen, mély történetet elmesélő fotói. Ilyen az Apollo misszió során a Földről készített képek, a Vénuszt egyedüliként megmutató szovjet szondák felvételei, vagy akár a Marsról készített panorámaképek.
Átlagemberként viszont a legfélelmetesebb mind közül az 1984-ben, Bruce McCandless II űrhajósról készült sorozat. McCandless 1937-ben született, 80 évesen 2017-ben hunyt el. Hossző pályafutása során tagja volt az Apollo–11 és az Apollo–14 támogató csoportjának is. Kétszer volt fent az űrben a NASA űrhajósaként, két űrsétán vett részt.
Ebből az első igazán emlékezetes, Az asztronauta egy Emberes Manőverező Egység (Manned Maneuvering Unit, MMU) nevű szerkezet segítségével, biztosítókötél nélkül mozgott a végtelen űrben. A küldetés során 90 méterre is eltávolodott a Challenger űrrepülőgéptől.
A szerkezet 24 kormányfúvócsővel van ellátva, s ezek kiáramló nitrogénjének tolóereje mozgatja az űrhajóst, a csomag pedig abszolút az űrre lett tervezve, hiszen a Földön 136 kilogrammot nyomott. A súlytalanság állapotában ez nem okozott problémát, a kísérlet pedig rendben zajlott.
A fotókat Robert L. Gibson pilóta készítette február 11-én az űrséta során. McCandlessnek feltétlenül meg kellett bíznia a hátára szerelt szerkezetben, ugyanis ha elromlik, akkor teljesen esélytelen lett volna a visszatérés. Mondhatnánk, hogy ez volt a tökéletes magány, de a National Geographic számára adott egyik utolós interjújában elárulta, hogy egyszerre három emberrel beszélt a rádión, és leginkább azt figyelte, hogy az űrrepülőhöz milyen pozícióban van éppen.
A technika viszont nem nyert teret az űrkutatásba, a bonyolult szerkezet helyett még ma is inkább a jó öreg rögzítőkötelet használják az asztronauták.