Az előző században igen népszerű kezdeményezések voltak az időkapszulák, melyek segítségével egy napon akár a “feladók” idősebben, akár a következő nemzedékek találkozzanak olyan dolgokkal, tárgyakkal, emlékekkel, melyek valamilyen szempontból fontosak voltak nekik.
Ebből a szempontból a legambiciózusabb kezdeményezésért Georgia államba kell látogatni. Az atlantai Oglethorpe Egyetemen 1937 és 1940 között egy korábbi úszómedencét alakítottak át az alagsorban, kialakítva ezzel a történelem legnagyobb időkapszuláját. Az ötletgazda Dr. Thornwell Jacobs volt, aki azután vágott bele a projektbe, hogy az ókori Egyiptomról folytatott kutatásai során nemigen talált anyagot, és eszébe jutott, hogy egy nap a mi civilizációnkat kutatókat ő ezzel segíthetné.
Be is hordott a 6 * 3 * 3 méteres területre mindenféle olyan dolgot, amit tudományos szempontból hasznosnak vélt: mikrofilmeken 800 klasszikus irodalmi alkotást, hangfelvételeket egy akkoriban népszerű amerikai klarinétművésztől, filmeket, illetve egy Donald kacsa-játékfigurát. Komoly értékkel bíró dolgok, mint például ékszerek vagy arany, nem kerültek a A civilizáció kriptájába.
A létrejövő legnagyobb időkapszula kinyitásának időpontjaként a 8113-as esztendőt határozták meg, ami nagyjából az az időtáv, amennyivel korábbról anyagokat szeretett volna találni Jacobs. A művek kapcsán arra is gondolt az ötletgazda, hogy valószínűleg nyelvi korlátok lépnek fel, a jövő emberei nem feltétlenül értik majd meg az angol szöveget. Készített ezért egy olyan kézzel tekerhető eszközt, melyben a szavak mellett bizonyos tárgyak képét is feltüntette.
A kriptát azóta sem bolygatták, 1940-ben, a második világháború kitörése után végleg lezárták. A kor hangulatát jellemzi az akkor az ajtóra kikerült felirat:
A világ azzal foglalkozik, hogy örökre eltemesse civilizációnkat. Itt, ebben a kriptában ezeket rátok bízzuk.