Állatkísérletből derült ki, miért jó társaságban inni

Tudósok ismét egy olyan dolgot bizonyítottak kísérleti úton, amit valahol mindannyian sejtettünk: egyedül sörözni, alkoholt fogyasztani nem annyira mókás, mint társaságban. A Texasi Egyetem El Paso-i kampuszának (UTEP) kutatói a társasági ivás biológiai folyamatát vizsgálták, beleértve a dopamin szerepét, és a folyamatot, ahogy ennek felszabadulása pozitív érzéseket vált ki.

Ez az érzés a buli hevében jóleső lehet, de hosszú távon ördögi körbe sodorhatja az eufóriát hajhászó egyént, ami kikövezett utat jelent az alkoholproblémák felé.

“A társas környezet befolyásolja, hogy az egyének hogyan reagálnak az alkoholra, mégis hiányzik egy tanulmány arról, hogy ez hogyan és miért történik” – mondta Kyung-An Han az UTEP biológusa és a tanulmány társszerzője.

Muslicákat tanulmányoztak

Az alkoholfogyasztás társas környezetben való viselkedésre gyakorolt hatásának tanulmányozásához a kutatók ittas muslicákat használtak. Ez furcsa választásnak tűnhet, de valójában nem az: még ezen rovarok génkészlete is mintegy 75 százalékban közös az emberével.

Ráadásul korábbi kutatások kimutatták, hogy az emlősökhöz hasonlóan a muslicáknál is a dopamin irányítja a tanulási folyamatot, így tökéletes alanyul szolgáltak ehhez a kísérlethez.  A csoporttesztek során a rovarokhoz etanolos párát vezettek be, és megfigyelték a viselkedésüket amikor egyedül és “társasággal” rúgtak be. Mérték átlagos sebességüket, ami mutatta, hogy mennyire vannak már becsiccsentve.

Az adatok szerint az “egyedül ivó” magányos legyek enyhe mozgásnövekedést mutattak, míg azok, amelyek csoportban “részegedtek le”, jelentősen megnövekedett sebességet és mozgást mutattak. Ezután tesztelték az ittas legyek dopaminszintjét, és összehasonlították egy kontrollcsoporttal. Akár normál, akár megnövekedett dopaminszinttel rendelkeztek, amikor az ittas legyek egyedül voltak, még mindig csak kis mértékű aktivitásnövekedést mutattak. Csoportosan viszont a magas dopaminszinttel rendelkező ittas legyek még fokozottabb, hiperaktivitást mutattak.

“Kimutattuk, hogy mind a társas környezet, mind a dopamin együttesen hat a legyek etanolra adott fokozott válaszára” – mondta Han. Végül a kutatók azonosították, hogy az agy öt dopaminreceptora közül melyik járul hozzá leginkább ehhez a hatáshoz.

Azt találták, hogy a D1 dopaminreceptorok voltak ezek, amelyekről ismert, hogy fontos szerepet játszanak olyan dolgokban, mint a tanulás és memória, valamint a jutalmazási mechanizmusok. A kutatók remélik, hogy eredményeik a jövőben segíthetik a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető problémák enyhítését, kezelését.