Peter Bentley, a University College London tudósa szerint ma már karnyújtásnyira van egy olyan rendszer megalkotása, amely képes az emberi álmok rögzítésére és képi megjelenítésére. Egy japán kutatás már 2023-ban demonstrálta a módszer kezdeti alapjait. A kutatók alvás közben rögzítették a résztvevő alanyok agyi aktivitását, az fMRI (funkcionális MRI) képalkotó technológiával.
A funkcionális MRI-vizsgálat képes azonosítani az agykérgi funkciókat. Amikor egy agyterület feladat ellátása céljából aktiválódik, megemelkedik a vérellátása, és így a helyi oxigénkoncentráció is. Speciális MRI-vizsgálattal azonosítani lehet azt az agyterületet, melynek megemelkedett a vérkeringése és oxigénszintje, vagyis kimutatható, melyik agyterület felelős az adott funkcióért.
Ezzel még nem értek el áttörést, az agyi funkciókat, idegrendszeri betegségeket eddig is vizsgálták fMRI eljárással. Az újdonság, hogy az így kinyert adatokat a gépi tanulással, mesterséges intelligenciával dolgoztatták fel, és a jelekből képeket alkottak: osztályozták az észlelt elemeket, például kulcsot, személyt vagy épp egy széket.
A kutatás az alvás kezdeti két szakaszára összpontosított, amely során még félig éber hallucinációkat lát az ember, nem pedig álmokat. A szakemberek azért választották ezt a módszert, hogy a résztvevők az ébredés után gyorsan le tudják jegyezni, mit észleltek, ezzel ellenőrizve a rendszer pontosságát.
Ez kulcsmomentum lesz a jövőben, a mesterséges intelligencia jól felismeri, és értelmezi a mintázatokat, ha tudja, mit keressen. Ezért rengeteg emberi kísérletre van szükség, ami új adatokkal korrigálja, tökéletesíti az agyi jelek azonosításának képességét.
Bentley szerint azonban van egy nagy előnyük ezen a területen. Az fMRI vizsgálatokkal már rengeteg adat gyűlt össze világszerte, amelyeket fel tudnak majd használni. Eddig is sok kutatás során rögzítették éber alanyok agyi tevékenységét, miközben azok videókat vagy képeket néztek, olvastak vagy beszédet hallgattak. Ezzel lehetne tanítani a mesterséges intelligenciát, pár éven belül pedig az fMRI készülékek olyan kompakt méretben készülhetnek, hogy akár otthoni körülmények között is tudnak majd álmokat “szkennelni”.
Ha a fMRI által rögzített jeleket a mesterséges intelligencia szöveges utasításokká alakítja át, ezek alapján a videókat készítő algoritmusok, például a Lumiere vagy a Google DeepMind már képes lesz az álmok vizuális leképezésére.
Így nem magát az álmot látjuk majd “lemásolva” hanem az álomban megjelenő tárgyat, jelenetet újraértelmezve a mesterséges intelligencia által. Ahogy a bevezetőben is olvasható volt, ez egyszerre félelmetes és izgalmas, ilyen mélységben még sosem merülhettünk alá saját tudatunkba, a kérdés már csak az, hogy mit fogunk ott találni.