Sokszor érzem, hogy többet kellene mozogni, hiszen ülő munkát végzek, mégis nehéz kitartani az edzés mellett, mindig találok valami kifogás. Ha te is így érzel, tudnod kell, nem vagy egyedül.
Évről évre emberek milliók fogadják meg, hogy többet fognak sportolni, de ezeknek a fogadalmaknak a többsége kudarcba fullad. Mindannyian ismerjük ezt a forgatókönyvet: néhány hétig tartjuk magunkat az edzésprogramhoz, majd lassan visszatérünk a régi szokásainkhoz. Egyértelmű, hogy új megközelítésre van szükségünk, mert a leggyakoribb módszerek – az edzés orvosi vagy kereskedelmi célú népszerűsítése – nem bizonyul hatékonyak. A
A legtöbb fejlett országban nem éri el az egészségügyi szakértők által ajánlott heti 150 percet a mozgás. Mindenki tudja, hogy a testmozgás egészséges, de ha orvosi utasításra vagy reklám alapján látunk neki, az ritkán működik – írja Daniel E. Lieberman, a Harvard Egyetem evolúciós biológia professzora, aki könyvében lerántja a leplet a leggyakoribb edzési tévhitekről, azt állítva, jobban járunk, ha más megközelítést alkalmazunk. Megvizsgálta, hogyan maradtak őseink és a különböző kultúrák emberei fizikailag aktívak, így fény derült 10 gyakori tévhitre a sportolással kapcsolatban.
Ez sem fog minket hirtelen olimpikonná változtatni, de segíthet abban, hogy ne érezzük annyira megterhelőnek a rendszeres edzéseket, testmozgást.
Normálisnak gondoljuk az edzést, a sportolást, pedig ezek csak a modern ember megjelenésével váltak elterjedtté. Őseink csak akkor voltak fizikailag aktívak, amikor muszáj volt, vagy amikor valamilyen jutalomra számíthattak. Soha nem mentek el csak úgy futni vagy súlyt emelni, hogy formában maradjanak két vadászat között.
Mindannyiunkban van egy kis hang, amely azt mondja: “Használd a mozgólépcsőt!” Ez az ösztön teljesen normális, hiszen a fizikai aktivitás kalóriát éget, és az emberi történelem nagy részében a kalóriaforrások korlátozottak voltak. Az őseink úgy éltek, hogy elkerüljék a felesleges megerőltetést, ne veszítsenek energiát, és ez az ösztön még mindig bennünk van.
Gyakran halljuk, hogy túl sokat ülünk, és ez árt az egészségünknek. Valóban, a túlzott inaktivitás káros, de az ülés önmagában nem ellenség. Még a vadászó-gyűjtögető társadalmakban is sokat ültek, bár aktívabban: gyakran felálltak, mozogtak. Az a fontos, hogy ne töltsük az egész napot egy helyben ülve.
Személyes trükköm, hogy a vizet nem rakom magam mellé munka közben, hanem a hűtőben vagy a konyhában tartom. Így amikor jelez a telefon, hogy igyak (igen, már erre is figyelmeztetni kell az embereket), akkor bizony fel kell állnom a gép elől, hogy kisétáljak a konyhába inni. Apróságnak tűnik, de munka közben ez több tucat alkalom egy nap.
Sokan úgy gondolják, hogy a civilizáció előtt élő emberek testfelépítései olyan volt mint egy mai élsportolóknak, de ez nem igaz. Ők is csak mérsékelten voltak erősek és fittek, hiszen nem is kényszerültek rendkívüli fizikai teljesítmény nyújtására.
Gyakran hallani/olvasni különböző fórumokon, hogy sétával nem lehet fogyni. Az igazság az, hogy megfelelő diétával kiegészítve, a rendszeres, hosszabb távú séta igenis segíti a fogyást és segít fittnek maradnunk.
Sokan félnek a futástól, mert úgy gondolják, az árt a térdeknek. Valójában a futás és a járás segít megőrizni a térdek egészségét – a rendszeresen futók körében például az átlagnál ritkábban fordul elő reuma. A kulcs az, hogy megfelelő technikával és megfelelő talajon fussunk, fokozatosan növelve a terhelést. A betont és aszfaltot inkább kerüld ha lehet. Fuss gumírozott futópályán, futópadon, vagy füves, erdős területen.
Az ember ősei, már akik megélték az idős kort, koruk előrehaladtával is folyamatosan aktívak voltak – írja könyvében a professzor. Az idősebb korban végzett testmozgás számos egészségmegőrző folyamatot serkent. Többek között kedvezően befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, segít a testsúly, a vérnyomás, a koleszterin és a vérzsírok szabályozásában; javítja a szénhidrát-anyagcserét, emeli a sejtek inzulinérzékenységét, és csökkenti a cukorbetegség előfordulási valószínűségét.
Az, hogy mennyi és milyen típusú edzést végezzünk, számos tényezőtől függ, például az életkortól, fittségi szintünktől vagy egy esetleges korábbi sérüléstől. Ezért nincs olyan, hogy valamilyen manapság divatos edzési módszer bárkinek jó lehet. Ha teljesen vakon vagy a témában, és úgy érzed, segítségre van szükséged, ne egy Facebook-hirdetésben ajánlott edzési módszerre hallgass, hanem keress meg egy személyi edzőt, de olyat, aki tényleg ért ahhoz, amit csinál.
Sokan nem szeretik az edzést, és természetes ösztöneiket kell leküzdeniük, hogy egyáltalán elkezdjenek mozogni. Ha nehezen veszed rá magad, hogy lemenj a terembe, vagy éppen egy street workout pályára, a legjobb, ha csatlakozol néhány barátodhoz, akik rendszeresen sportolnak. Így nem csak szórakoztatóbb egy-egy edzés, hanem sok segítséget is kaphatsz, hogy pozitív eredményeket érj el.
Sajnos a sport, a mozgás, a testedzés önmagában nem jelenti azt, hogy lepattannak rólad a vírusok, bacilusok, betegségek. Tény, hogy hozzájárul az egészséges élethez, de ahhoz a táplálkozásra és a szellemi egészségünkre is oda kell figyelni. Ez az erős immunrendszer titka.