Magic Kovács Miklós 2024. 10. 02.

Ez komoly: gombaházak épülhetnek a Holdon

A hupikék törpikék példáját követve a NASA gombából építene bázist a Holdra, a fejlesztést pedig valóban elkezdték, komolyan gondolják.

Az űrkutatás következő nagy lépése bázisok létrehozása idegen égitesteken, első körben a Holdon. Ez a cél még rengeteg kihívást rejt magában, többek között a nagyobb állomások építéséhez használt anyag is kérdéses. Jelenleg körülbelül egymillió dollárba kerül fél kilogrammnyi anyagot eljuttatni a Holdra, és még többe a Marsra.

Így téglákkal megrakott teherűrhajók valószínűleg nem indulnak a Hold felé, a bázisokat az ott található alapanyagokból kell majd megépíteni. Így jönnek képbe a gombaházak: a NASA nagyra törő tervei között szerepel, hogy gombák és holdpor felhasználásával hozzák létre a nagyobb méretű élettereket.

“Oda nem vihetünk deszkákat vagy téglákat” – mondja Chris Maurer, a NASA-val együttműködő, clevelandi székhelyű Redhouse építészeti cég alapítója, aki az űrbeli építkezési problémára próbál megoldást találni.

Maurer elmondása szerint a legtöbb kutató az úgynevezett ISRU-koncepciót vizsgálja, ami helyi erőforrások felhasználását jelenti – vagyis azzal építkeznek, ami helyben elérhető. És ami ott van, vagy ott előállítható, az valószínűleg víz és holdpor (regolit).

fotó: NASA

Mint kiderült, ezek a szűkös erőforrások is elegendők bizonyos gombafajok táplálásához, amelyeket aztán meglepően erős építőanyagokká lehet alakítani, és számos egyéb előnnyel is rendelkeznek. A NASA nemrégiben rábólintott a gombaházak fejlesztésére, a cég megkapja a további kutatáshoz szükséges finanszírozást, két évre kétmillió dollárt (720 millió forint).

A NASA tervei szerint egy lezárt, felfújható sablont küldenek a Holdra, ahol a gombaspórák a porral, algákkal és vízzel kombinálva olyan tartós szerkezeteket hoznak létre, amelyek kibírják az ottani szélsőséges viszonyokat.

Ezeknek a gombaalapú anyagoknak komoly előnyeik vannak, például megvédik az űrhajósokat a káros sugárzástól és a veszélyes mikrometeoritoktól is. “A sugárzás a legénységgel végzett küldetések legnagyobb akadálya” – mondja Maurer.

A fejlesztés már évek óta folyik, egy kísérleti tégla 2018-ból. Fotó: 2018 Stanford-Brown-RISD iGEM Team

Állítása szerint a gombaszerkezetek 8 centiméter vastag anyaggal több mint 99%-os sugárzásvédelmet biztosítanak, míg gombák nélkül ugyanehhez 3 méternyi holdporra lenne szükség. Ez komoly áttörést jelent az űrhajósok biztonsága szempontjából. A holdi körülmények ráadásul egészen más tulajdonságokat követelnek meg egy építménytől, mint saját bolygónkon. A gravitáció a földi egyhatoda, a beltér pedig túlnyomásos környezet lesz, így a könnyű gombatégla akár meg is felelhet a célnak.

A kutatócsoport azt tervezi, hogy a most kapott támogatási összegből tovább javítja a gombaalapú anyagok szilárdságát és tulajdonságait, valamint alacsony Föld körüli pályán teszteli azokat. Innen a következő lépés a Hold. A NASA céljai között szerepel hogy – ha sikerül feljutni – 2028-ig teszteljék a kisméretű modelleket a Holdon.

“Ez szinte sci-fi”– mondta Jonathan Dessi-Olive, az Észak-karolinai Egyetem adjunktusa. “A fejlesztés célja, hogy az építmények gyakorlatilag önállóan növekedjenek több organizmus együttműködésével, ami igazán izgalmas.” Az elképzelés szerint az űrhajósok teljesen gombaalapú lakóhelyeken élhetnek majd, de ez még egyelőre csak merész vízió, amire pénzt is áldoznak a NASA-nál.

Ezek még érdekelhetnek