Life Fehér Patrik 2024. 11. 17.

54 éves lett az űrverseny elfeledett győztese

1970. november 17-én landolt a Hold felszínén a Lunohod-1, az első ember alkotta automata jármű, mely más égitesten valaha is közlekedett.

Az űrverseny első fontos állomásait behúzta a Szovjetunió, ám amikor arra került a sor, hogy el is kellene jutni emberrel a Holdra, felülkerekedett az Egyesült Államok. A szovjetek Zond rakétája, mely eljuttathatta volna égi kísérőnkig a kozmonautákat, rendre meghibásodott, sőt, egy kilövőállásban felrobbant rakéta halálesetet is okozott.

Így fordultak rá inkább arra, hogy ember helyett géppel hódítsák meg a Holdat. Ennek eredménye lett végül 1970-re a Lunohod-1. Az 1,6 méter magas, 2,218 méter hosszú és 756 kilós űreszköz nyolc kereket kapott, egyenként 51 cm-es átmérővel.

A Lunohod-1 még felépítmény nélkül a földi teszteken (Kép: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

A Lunohod-1 még felépítmény nélkül a földi teszteken (Kép: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

A gép végül 1970. november 10-én indult el Bajkonurból a Luna-17 holdszondával, november 17-én pedig meg is érkezett a Hold felszínére. Már ez óriási sikernek volt mondható, ám ez még semmi volt ahhoz képest, amit később nyújtott a Lunohod-1 a szovjeteknek.

A többek között talajsűrűség-mérő röntgenkészülékkel, röntgen-spektrométer anyagvizsgálóval, lézertükörrel és négy tévés képkészítővel felszerelt gépet mindvégig a Földről irányították. Az utasítások késése a két égitest között 2,6 másodperc volt, ezért mindig apró, kis szakaszokat haladtak egyszerre a géppel, nehogy “látatlanban” tönkretegyék a nyolckerekűt.

Az útra kész Lunohod-1 (Kép: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)

Az útra kész Lunohod-1 (Kép: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)

A tervek szerint mindössze három holdi napot kellett volna kibírnia a gépnek – ez ne tévesszen meg senkit, egy holdi nap egy hónapig tart. A két hétig tartó nappali időszakban a holdjáró napenergiát használt, míg a két hétig tartó éjjeleken a magával vitt hasadóanyag, a polónium-210 által kibocsátott hő óvta a -150 Celsius-fokos környezetben a rendszereket.

Ezekkel a megoldásokkal három hónap helyett végül 11 hónapig működött a Lunohod-1. 10,54 kilométeres útja során 20 ezer tévéminőségű képet, valamint 200 panorámafelvételt küldött vissza a Földre, valamint 500 talajvizsgálatot is elvégzett.

A Lunohod-1 által készített képek egyike (Kép: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

A Lunohod-1 által készített képek egyike (Kép: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images)

A Lunohod-1 egyébként máig fenn van a Holdon, 2012-ben a NASA le is fotózta. A képeken még látszik az is, merre járt fél évszázaddal ezelőtt a szovjetek holdjárója.

Forrás: space.com
Kép(ek) forrása: Nyitókép: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images