Eddig ismeretlen vulkánra bukkantak Vas megyében
Egy eddig ismeretlen Vas megyei vulkánra bukkantak magyar kutatók. – számolt be a nyugat.hu az érdekes felfedezésről. A vizsgálatokban részt vett Zentai Zoltán mestertanár, és Kovács Gábor adjunktus is, ők mesélnek az eredményekről az az ELTE Savaria Egyetemi Központ Facebook-oldalára feltöltött videóban.
„1,5 évvel ezelőtt egy középkori megyetörténtettel foglalkozó történész azzal állított be hozzám, hogy itt van egy kőzet, mi ez”– mondja a videóban Zentai Zoltán, aki első ránézésre rávágta, hogy ez egy bazalttufa. Kiderült, Vasszentmihályról származik a kőzet, amelyet a templom aljzatában fedeztek fel, illetve a vasszentmihályi domb oldalában egy előbukkanás is található.
Régi korokról meséltek a kövek
A mestertanár hozzátette, az ember nem is gondolná, hogy a ma csendes, nyugodt Kárpát-medencénk néhány millió évvel ezelőtt teljesen más képét mutatta. Vulkánok tömkelege pöfögött a Kárpát-medence peremén, elsősorban Nyugat-Magyarországon, a Kisalföld szélén, illetve a szomszédos Stájer- és Grazi-medencénél.
Kovács Gábor adjunktus elmondta, hogy az ős-Rába folyónak nagy szerepe volt a most felfedezett vulkán fejlődéstörténetében, rengeteg hordalékot tett a mára kialudt tűzhányóra, ezzel elfedve azt. Később aztán az itteni kőzetek elhordását végezte a folyó, így egy csonk maradt meg máig, de az is mélyen eltemetve.
Vélhetően évmilliók alatt a vulkán kibillent a függőleges helyzetből egy kicsit dél felé. A kutatók elmondták, hogy egy kicsi, mindössze pár száz méter átmérőjű tűzhányó lehetett ez a „fénykorában is”, valószínű, hogy rövid működés után ki is aludt.
A felfedezés igazi csapatmunka volt
Zentai Zoltán hozzászólása szerint “Benczik Gyula levéltáros mutatta meg a Vasszentmihály határában lévő Báj-domb oldalában lévő apró kőzetkibúvást. Zágorhidi Czigány Balázs történésznek tűnt fel, hogy az árpádkori alapokon nyugvó templom alapzatában furcsa idegen kövek bukkannak elő és ő hozott mintát a kőzetből. Benkó Zsolt a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének vezetője önzetlen segítségének köszönhetjük a geokronológiai, petrográfiai és geokémiai vizsgálatokat.
Ezekben oroszlánrészt vállaltak Szepesi János, Molnár Kata, Christoph Hauzenberger. Nem mellesleg hatalmas köszönet jár jelenlegi és már végzett ifjú hallgatóinkat, Szabó Gergelynek, Markó Máténak és Sparks Hollósy Kornélnak, akik a terepi mérésekben, mintavételezésekben vettek részt. A mérések értelmezéséhez Csillag Gábor és Hámori Zoltán hasznos tanácsaiért jár köszönet. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ mellett számos intézmény kiváló kutatója működött együtt.”
Forrás:
nyugat.hu
Kép(ek) forrása:
Nyitókép illusztráció: Westend61/Getty Images
Írd be a keresett kifejezést