Állati jó drónfotók a befagyott Balatonról

A rendőrség egyelőre óva int mindenkit attól, hogy a Balaton jegére merészkedjen, de ahhoz már elégség a jégvastagság, hogy ilyen és ehhez hasonló fotókat készítsenek róla.

A Balaton parti sávjának egyes részein és a kikötőkben kialakult jég 3-7 centiméter vastagságú, de roppant bizonytalan szerkezetű, így alkalmatlan a közlekedésre és a téli sportokra. Az előrejelzések szerint, nem sok esély van rá, hogy a Balaton befagy, sőt inkább olvasni fog.

A Balaton vize nem teljesen mértékben édesvíz. Tartalmaz természetes ásványi sókat, így a fagyáspontja is némileg alacsonyabb, mint 0 Celsius (-0,0177 fok).

Tudtad, hogy a Balaton 9 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger része volt? So-sok millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence szinte teljesen víz alatt volt, csak a középhegységek képeztek benne kisebb-nagyobb kiterjedésű szigeteket.

A tó medrére merőlegesen lecsapó, északnyugati szelek akár 2 méteres hullámokat is képesek kelteni, szóval nem véletlenül villognak a viharjelző lámpák szeles időben. Ilyenkor jobb nem tartózkodni a vízben.

Badacsony déli lejtőjén olyan az éghajlat, hogy nem csak a szőlő, de sokszor még a füge is beérik. A tó víztükre a napsugárzás jelentős részét visszaveri, ezzel biztosítva az északi part szőlőtermésének bőségét. Ezen a szakaszon durván 2000 órát süt a nap évente, ez nagyjából annyit, mint a Francia Riviérán.

A Balaton vízszintje többször is kritikusan alacsony szintre apadt. 1867-ben például több helyen át lehetett gyalogolni az északi partról a délire. De ha van víz a Balatonban, úgy igazán, akkor két évre van szükség, hogy a mederben található 1800 millió köbméternyi víz teljesen kicserélődjön. Egy Olimpiai versenymedencében 3000-3500 köbméter víz van.