A csalók bárhol feltűnhetnek: az ajtó előtt állva, bőszen kopogtatva ugyanúgy veszélybe sodorhatnak, mint a kibertérben, a virtuális valóságban, módszereik pedig egyre kifinomultabbak.
Míg az teljesen természetes, hogy otthonról elindulva kettőre fordítjuk a kulcsot, aktiváljuk a riasztót, azt már kevesebben teszik meg, hogy naprakész, biztos védelmet nyújtó szoftverrel vértezzék fel magukat a digitális bűnözők ellen.
Ez azért is kockázatos, mert ma már szinte megkerülhetetlen az online bankolás, rengeteg szolgáltatónál a legegyszerűbb bankkártyával fizetni, de nem csak ez jelent kockázatot. A belépési adataink, a felületekhez való hozzáférés lehetősége is igen értékes lehet a csalók számára.
Szó szerint bárhol, bármikor érhet minket kibertámadás, és az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciát rossz szándékkal betanítva újabb hatékony fegyver került a netes csalók arzenáljába.
Az első védelmi vonal ebben a harcban épp mi vagyunk, és ezt a saját bőrünkön tapasztaltuk meg a közelmúltban. Egy fárasztó, rohanással teli nap végén még a telefonszolgáltató is küldött egy SMS-t. Autóban ülve, gyorsan átfutva úgy tűnt, ez nem várhat, így is egyre több az elintézésre váró ügy, ezt most gyorsan letudjuk. A szövegezés teljesen hiteles magyarsággal irányított egy oldalra, ami szintén megszólalásig hasonlított a szolgáltató weblapjára.
Bekaptuk a horgot, pedig voltak intő jelek.
Itt már csak a személyes adatok megadása után derültek ki a gyanús, apró eltérések: a furcsa telefonszám, amiről az üzenet érkezett! Szerencsére azonnal betelefonáltunk a számlavezető bankhoz, és deaktiváltuk a bankkártyát, így anyagi kárunk nem keletkezett.
Még az utolsó pillanatban sikerült elkerülni a bajt, és azt gondoltuk, hogy csak minket súlyt ez a sorscsapás, de egy friss kutatás legalább azzal vígasztalt, hogy korántsem vagyunk egyedül. Az eset után, a témában böngészve találtam rá a Sicontact Kft. 2024 októberében készült generációs attitűdkutatására. Ebből kiderült, hogy szinte mindenkit megpróbáltak már átverni a neten.
A megkérdezettek 90%-a számolt be arról, hogy próbálkoztak már nála online csalással, támadással. 54%-ukat e-mailben próbálták átverni, 52%-nál SMS-ben kértek adatot vagy fizetést, 40% pedig kapott már kétesnek tűnő telefonhívást bank vagy cég nevében.
Tehát nem szabad arra számítani, hogy mi kimaradunk a szórásból, ezek a káros kódok, adathalász algoritmusok mindenkit elérnek. A felmérés szerint 11%-nyi válaszadót ért már anyagi kár is, a legmagasabb arányban (18%) a 60-69 éves korosztályt.
Mint a mi példánk is mutatja, a védelem első vonala az óvatosság. Ahogy az otthonunk esetén, az online térben is mi döntjük el, hogy kit engedünk be az ajtón. Ezért kezeljük mindig óvatosan a közösségi felületeket, jobb, ha hanyagoljuk a magánéleti részletek, munkahely, lakcím, úti célok részletes megosztását.
Mivel bárkinek feltörhetik a fiókját, ezért még a közeli ismerőstől kapott linkeket is kezeljük fenntartással. A furcsán hosszú, ritka karakterekből álló, vagy nem egy ismert tárhelyre, webhelyre mutató hivatkozásokat többször ellenőrizzük, és csak akkor kattintsunk rájuk, ha 100 százalékig biztosak vagyunk a forrás megbízhatóságában.
A hosszú, egyedi jelszavak jelentőségét talán nem kell ragozni, ezek mellé pedig nem árt beszerezni egy megbízható jelszómenedzser alkalmazást, ami segít generálni és tárolni ezeket a komplex jelszavakat.
Sajnos a legkörültekintőbb óvatosság mellett is beszivároghatnak ártó szándékú vírusok, adathalász alkalmazások a számítógépünkre, telefonunkra.
Ma már olyan fejlett és gyors lefutású támadások léteznek, mint például a rosszindulatú szkriptek vagy a zsarolóvírusok, amelyek nagyon rövid idő alatt óriási pusztítást – adatvesztést, adatlopást képesek okozni az adathordozóinkon. Továbbá olyan támadásokat is elszenvedhetünk, ahol nincs szükség emberi interakcióra, tehát az operációs rendszer vagy egy adott alkalmazás sérülékenységét kihasználva történhet károkozás.
Ahogy a háznál a riasztó, a számítástechnikában úgy jönnek jól ilyenkor a vírusirtó biztonsági programok, amelyek újabb falat emelnek a támadókkal szemben.
Ezért javasolt minden interneten elérhető eszközünkre egy korszerű biztonsági alkalmazást, klasszikus nevén vírusirtót telepíteni, amely ma már sokkal többet nyújt a káros programok elfogásánál. Ezek a csomagok, mint például az otthoni felhasználóknak tervezett ESET HOME Security gondoskodnak az exploitok (sebezhetőségek) elleni védelemről, megvédenek a hálózati támadásoktól, megóvják a webkamerát az illetéktelen hozzáférésektől, biztonságos bankolási felületet biztosítanak, blokkolják az adathalász kísérleteket, és hatékony védelmet nyújtanak a zsarolóvírusok ellen is.
A veszély tehát valós, a védekezésre pedig van lehetőség, de a felmérés arra is rávilágított, hogy sokan vállalják a kockázatot, és inkább nem szereltetnek “riasztót és profi zárat” virtuális otthonukba. Fizetős biztonsági szoftvert a válaszadók 19%-a használ, a 16-19 évesek 29, míg a 20-29 évesek 25%-a pedig azért nem használ biztonsági szoftvert, mert okosabbnak, tudatosabbnak tartja magát a csalóknál.
Ezzel a gondolatmenettel csak az a baj, hogy mindenkinek van egy-egy pokoli, fáradt napja, melynek a végén könnyebben rákattint az amúgy gyanús linkre, vagy elfelejti frissíteni a számítógép, telefon operációs rendszerét, amibe így berághatják magukat a friss kártevők. Ráadásul ezek mellett vannak olyan káros alkalmazások, amelyek tényleg teljesen észrevétlenek, akár a naponta használt applikációkba beépülve gyűjtenek adatokat rólunk vagy akár jogosulatlan hozzáférést is szerezhetnek a készülékünk különböző funkcióihoz. Ezek ellen csak az aktív védelemmel vehetjük fel a harcot, mert a biztonsági szoftver nem alszik, és ma már annyi értékünk van a világhálón, amit érdemes megvédeni.