Kiderült, mennyire szigorúak a futballbírók Magyarországon

Érdekes összesítés látott napvilágot a svájci CIES Football Observatory oldalán. A futballelemző intézet arra volt kíváncsi, mely bajnokságokban hogyan osztogatnak a bírók büntetőlapokat: hol osztanak sokat, hol keveset, és egyáltalán milyen okból.

Az elemzés több érdekességet is szolgáltat, és nagy vonalakban be is mutatja, hol milyen futballkultúrával találkozhat a néző. Az elmúlt egy év adatai alapján például kijelenthető, hogy a japán első és másodosztályban a legelnézőbbek a bírók: átlagosan 10,5, illetve 10,84 játékmegállítás után emelkedik a játékvezető kezében a sárga vagy piros lap.

Ebből a szempontból elnézőek a szerbiai, a svéd és a kínai játékvezetők is, az első osztályú bajnokságok közül ezekben figyelhető meg még, hogy legalább 9 szabálytalanság után oszt lapot a bíró. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a játékosok jól neveltek. A japánoknál például nincs szigor, de jóval kevesebb is a szabálytalanság. Meccsenként ott átlagosan 2,4-2,6 sárga lapot osztanak ki, míg például a szerbeknél 4,46-ot, azaz sokkal inkább tördelt déli szomszédainknál a futball – ami azt illeti, náluk meccsenként átlagosan 30,8 szabálytalanság történik.

A legszigorúbb bírók egyébként általában Dél-Amerikában, valamint Ukrajnában és Ausztriában vannak a vizsgált országok közül. Itt el is kél a lap, ugyanis hiába a szigor, a játékosok sokat szabálytalankodnak: a legkeményebb játékvezetésű Chilében, Kolumbiában, Paraguayban, Bolíviában, Argentínában és Venezuelában egy-egy mérkőzésen átlagosan 5-6,5 lap villan. Ukrajnában ez a szám csak 4,27, az osztrákokon azonban szintén kevésbé fog a szigor (5,13 lap/meccs).

Kép: Roy Lazet/Soccrates/Getty Images

Abban is jelentős eltérések tapasztalhatóak, hogy pontosan miért is emeli a lapot a bíró. Az ukránoknál például szinte példátlan a szájalásért, visszadumálásért kiosztott sárga vagy piros lap, a büntetések az esetek 93 százalékában a pályán történt szabálytalanságokra koncentrálódnak. Nem ennyire kiemelkedő, de szintén hasonlóan magas ez az arány Japán bajnokságaiban is, 83-86 százalékos értékekkel az első két osztályban.

A skála másik végén ismét Dél-Amerikát kell keresni. Kis túlzással az sincs biztonságban a lapoktól, aki csak látott egy szabálytalanságot. Bolíviában a lapok 41, Brazíliában 39 százalékát nem pályán történt szabálytalanság miatt osztják ki. Ebből a szempontból még a törökök bírói “veszélyesek”, a két első osztályú bajnokság 37-38 százalékot produkált.

Ami a magyar helyzetet illeti, mi minden szempontból a középmezőnyben vagyunk. Az NB I-es meccseken átlagosan 7,44 szabálytalanság után szokott lap következni, a meccsenkénti átlag 4,73. A magyar csapatok kicsit szabálytalanabbak az átlagnál a meccsenkénti 25,3 vétséggel, de a lapok közel háromnegyede, 72 százaléka tényleg olyan dolog miatt kerül elő, ami a pályán, játék közben történt.

Life

Tudtad, hogy zöld lap is létezik a fociban?

A kártyát nem érdemes a bírók zsebében keresni, ugyanis egy némileg eltérő focis szabályrendszer része, de osztották már ki a zöld lapot játékosnak.