Ha valamikor, akkor most éjszaka nagyon megéri felnézni az égre
Május elején érkezik az év egyik leggyorsabb meteorraja: az Éta Aquaridák meteorraj május 5-ről 6-ra virradó éjszaka várható, Magyarországról pedig leginkább május 6-án hajnalban érdemes kémlelni az eget. A jelenség szabad szemmel is látható, távcsőre sincs szükség, sőt kifejezetten hátrány lenne a használata: a hullócsillagok az égbolt nagy részén, szinte bárhol felbukkanhatnak.
Az Éta Aquaridák azért is különleges, mert a Halley-üstököshöz köthetők. A híres üstökös nagyjából 76 évente kerüli meg a Napot, legutóbb 1986-ban volt szabad szemmel is jól megfigyelhető, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza a belső Naprendszerbe. Addig is minden évben kétszer találkozunk a nyomával: májusban az Éta Aquaridák, októberben az Orionidák formájában.
A „hullócsillagok” valójában nem csillagok, hanem az üstökös által hátrahagyott apró porszemek és kődarabkák, amelyek hatalmas sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, majd felizzanak és elégnek.
A NASA adatai szerint az Éta Aquaridák meteorjai körülbelül 65,4 km/s sebességgel érkeznek, vagyis másodpercenként megteszik a Budapest–Székesfehérvár távolságo. Emiatt gyakran hosszabb, halványan derengő fénycsíkot is hagyhatnak maguk után.
Ideális, sötét égbolt alatt kémlelve a raj óránként akár 50 meteort is megvillanthat, de Magyarországról ennél szerényebb látványra kell készülni (óránként 10-20 felvillanás).
Ennek két oka van:
- a Vízöntő csillagkép környékén lévő radiánspont nálunk alacsonyan jár,
- ráadásul idén a 84 százalékos Hold erős fénye is elnyomhatja a halványabb meteorokat.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló adatai szerint a radiáns (az a pont, ahonnan a meteorok látszólag kiindulnak) május 6-án 2.23 körül kel, hajnali 4 óra táján pedig mindössze 16 fokkal lesz a horizont felett.
A legjobb esély tehát a hajnali órákban, nagyjából 2.30 és pirkadat között adódik. Érdemes a városi fényektől távoli, keleti–délkeleti irányban nyitott helyet keresni, majd legalább 20-30 percet adni a szemnek, hogy hozzászokjon a sötéthez. A telefont jobb zsebre tenni, mert egy erősebb kijelzőfény is elég ahhoz, hogy az ember lemaradjon a halványabb hullócsillagokról.
Mi az az üstökös?
Az üstökös a Naprendszer egyik „piszkos hógolyója”: jégből, porból, kőzetdarabokból és fagyott gázokból álló égitest, amely hosszú, elnyúlt pályán kering a Nap körül. Amikor messze jár a Naptól, többnyire sötét, fagyott magként viselkedik, de ahogy közelebb kerül, a napsugárzás felmelegíti, a jég párologni kezd, és a mag körül fénylő gáz- és porburok, úgynevezett kóma alakul ki.
A napszél és a sugárzás ezt az anyagot hátrafelé sodorja, így jön létre az üstökös látványos csóvája. Fontos, hogy a csóva nem mindig a haladási iránnyal ellentétesen áll, hanem alapvetően a Naptól elfelé mutat. A Halley-üstökös is ilyen égitest: időről időre visszatér a Nap közelébe, és a pályáján hátrahagyott porszemekből születnek például az Éta Aquaridák meteorjai.
Fotó: Thilina Kaluthotage/NurPhoto/Getty Images
A radiáns ugyan az Éta Aquarii csillag közelében van, de nem kell mereven egyetlen pontot bámulni. Sőt, a hosszabb meteorok gyakran távolabb látszanak a kiindulási ponttól, ezért kényelmesebb hátradőlni, és minél nagyobb égterületet figyelni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló kifejezetten pokrócot, derékaljat, meleg ruhát és termoszt ajánl: május ide vagy oda, hajnalban még könnyen hideg lehet.
A látvány nem feltétlenül lesz záporszerű, inkább türelmes várakozást igénylő égi vadászat. De ha tiszta marad az ég, néhány gyors, látványos felvillanásra jó eséllyel számíthatunk – ezek pedig szó szerint a Naprendszer egyik legismertebb üstökösének több ezer éves morzsái.
Forrás:
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést