A kutatási projekt a BRACE (Bed Rest with Artificial Gravity and Cycling Exercise) nevet viseli, és a francia űrügynökség, a Nemzeti Űrkutatási Központ (CNES) finanszírozza. Magát a vizsgálatot a MEDES-ben, a franciaországi Toulouse-ban található Űrgyógyászati és Űrfiziológiai Intézetben végzik.
Itt tizenöt önkéntesnek nincs más dolga, mint hatvan napig feküdni az ágyban. Nehezítés, hogy nincs sétaszünet, esti focimeccs a kertben, sörözés a tábortűz mellett, nekik kutatási munkát folytatva szigorúan feküdniük kell.
Ezzel próbálják kideríteni hogyan viseli az emberi test a hosszú távú űrutazást, és ilyen fekvő helyzetben tudják a legjobban szimulálni az utazás körülményeit. Kényelmes szundikálásról viszont szó sincs, ez inkább kínzás a tudomány nevében.
Mivel a súlytalanság állapotában a vér nagy része a fejbe tolódik és megváltozik a vérkeringés, ezt a Földön az ágyat 6 fokkal a vízszint alá döntésével szimulálják. Így a résztvevők lába magasabbra kerül mint a fejük, ráadásul ágyban kell mosdaniuk és vécézniük is, úgy, hogy egy válluknak mindig érnie kell a matracot. Vagyis felülniük sem szabad a két hónap alatt.
A csapatot több részre osztják, az egyik fele nem végez edzéseket, a másik csoport rendszeresen kerékpározik majd egy, az űrágyra szerelt edzőkerékpáron, követve az űrhajósok által az izomvesztés megelőzése érdekében végzett tipikus rutint. A harmadik csoport pedig egy centrifugagépben kerékpározik majd. A pörgés ideális esetben ellensúlyozza majd az űrbeli gravitációveszteséget, amelyet az ágy utánoz, és őszintén szólva még jobban megkínozza szerencsétlen önkénteseket.