A terület szakemberei szerint a boldogság mérhető érzés, és tudományos módszerekkel meghatározható, hol mennyire érzik magukat boldognak az emberek. A Gallup Intézet globális felmérése során gyűjtött adatokból évente születik egy jelentés, amelyet most tettek közzé. Az idei lista élére újra Finnország került, immár hatodik éve, Magyarország pedig az 51. helyen áll.
A kutatók idén a koronavírus hatásaira fókuszáltak, a járvány emberek közérzetére gyakorolt hatását vizsgálták a világ 109 országában. Az amerikai kutatók megállapítása szerint az emberek boldogságérzete a világjárvány ellenére “figyelemre méltóan rugalmas” maradt: a 2020 és 2022 között mért globális átlagok éppoly magasak, mint a 2017-2019 között, a pandémiát megelőző években.
A 11. alkalommal kiadott lista, amelynek élén rendszerint főleg észak- és nyugat-európai országok végeznek, az idén sem okozott meglepetést: a sorozatban hatodik éve legboldogabb finneket Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland lakossága követi a sorban. Ausztria és Ausztrália a 11. és 12., míg Németország – két helyet rontva tavalyi eredményéhez képest – a 16. helyen áll a boldogságlistán.
A boldogságkutatók hat kulcsfontosságú faktort vizsgálnak, amelyek segítenek a saját bevalláson alapuló adatok rangsorolásában. Fontos a szociális ellátás minősége, a várható élettartam, az egy főre jutó GDP, hogy az emberek mennyiben tapasztalnak korrupciót vagy nagylelkűséget, mennyire érezhetik, hogy szabadon hozhatják meg döntéseiket. A rangsor minden évben három év átlaga alapján alakul ki.
Magyarország az 51. helyével épp a közép-amerikai Salvador után jön a sorban, megelőzve Argentínát. Innen nézve egy labdarúgásban szerzett világbajnoki cím sem lendíti fel tartósan fel az emberek jókedvét, legalábbis Argentína lakóit nem villanyozta fel a siker annyira, hogy elénk kerüljenek a listán.
A világ két legboldogtalanabb országa a tavalyi és idei jelentés szerint is Afganisztán és Libanon.