Life Földes Attila 2023. 05. 31.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

Érdekel, milyen eszközökkel találják meg a speciális mentők a romok alatt rekedt túlélőket? Akarod tudni, hogy beton- vagy téglaépületben nagyobbak-e a túlélési esélyek? Most ezek mellett azt is megtudhatod, mennyi idő alatt ér el a világ legjobbjai közé tartozó magyar mentőcsapat akár a világ másik felére is.

Február 6-án, helyi idő szerinti hajnali 4 óra körül a Richter-skála szerinti 7,6, majd 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Törökország középső részét. A történet innen ismerős, a hírek alapján mindenki követhette az eseményeket, még többen emlékezhetnek arra is, hogy a mentésben részt vevő magyar csapat tizenhét túlélőt, köztük három gyereket mentett ki a romok alól. Talán rémlik az a valamivel vidámabb információ is, hogy a mentés végeztével a török légitársaság első osztályon utaztatta haza a hősies munkát végző keresőkutyákat és gazdáikat.

47 fotó megtekintése

Arról viszont kevesebbet tudunk, hogy kik, hogyan, milyen eszközökkel indulnak, illetve indulhatnak el egy hasonló katasztrófa után menteni a menthetőt. Vagy hogy mennyi időbe telik összepakolni a szükséges felszerelést, kiutazni, mit és mennyi eszközt visznek magukkal a csapat tagjai, és főleg hogyan találják meg, szabadítják ki ezekkel a romok alatt rekedt túlélőket.

Hogy neked ne kelljen, a First Class megkérdezte. Sőt, Dr. Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a Hunor mentőszervezet parancsnoka, az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság veszélykezelési főosztályvezetője körbe is vezetett minket a raktárban, megmutatta mi mire való, és néhány eszközt ki is próbáltunk.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

Rengeteg eszközt visznek magukkal, és sosem lehet tudni biztosan, melyik lesz a leghasznosabb

Riasztás

A Hunor mentőcsapat belföldön és külföldön is bevethető, főleg földrengések utáni túlélőkutatásban, mentésben tartják őket a legjobbak között számon, de árvízi védekezésnél, extrém hóhelyzetnél, házrobbanásnál sem jönnek zavarba. 12 éve alakultak, tagjai hivatásos tűzoltók, közülük is a legjobbak, legtapasztaltabbak kerülhetnek be a csapatba.

Külföldre olyan esetben mennek menteni, ha a természeti, vagy civilizációs katasztrófát elszenvedő ország képességeit meghaladja a mentés, kárelhárítás. Ilyenkor a bejáratott csatornákon segítséget kérhet a bajba került ország – az ENSZ-től, a NATO-tól vagy akár az EU-tól –, és ha rábólintanak, indulhat is az akció.

Törökország az EU-tagállamoktól kért segítséget Brüsszelen keresztül, ami befutott a magyar nemzeti kapcsolati pontra. A kormány pillanatok alatt zöld utat adott a missziónak, hiszen

ebben a műfajban a gyorsaságon nagyon sok múlik, az első 48 órában van a legnagyobb esélyük a túlélőknek.

És a Hunor-csapat gyors is, a földrengés napjának estéjén már úton is voltak a helyszínre, ahová a Magyar Honvédség csapatszállító repülőgépével jutottak el. Összesen 55 fő utazott a gépen, 44 hivatásos tűzoltó, hatan az Országos Mentőszolgálat és öten a Magyar Honvédség állományából, plusz a két személykereső kutya. Őket a TEK 16 fős csapata követte pár nappal később.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

Fémkeresővel határozzák meg, hol érdemes nekiállni elvágni a betont

A létszámot, felszerelést úgy válogatják össze, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon – egyhetes, teljes önellátásra készülnek ilyenkor, egyedül vízből visznek csupán három napra elegendő készletet, illetve az üzemanyagot is a helyszínen szerzik be – a tábort 72 fősre méretezték, és 20 tonnányi, összesen 27 köbméternyi felszerelést szállítottak ki Törökországba.

Hazai bázisuk a repülőtérhez közel helyezkedik el, szükség esetén azonnal indulásra készek, és vasúton, közúton is el tudják juttatni a felszerelést a mentés helyszínére. Az ankarai repülőtérről négy kisteherautóval vitték tovább a felszerelést a csapat pedig városi buszokon tette meg a négyórás utat a földrengés által leginkább sújtott területre, ahol 1000 eltűnt emberről tudtak. A magyarok szabad kezet kaptak, teljesen megbíztak bennük és mire odaértek, a helyiek már nehézgépekkel járhatóvá tették az utakat és különféle munkagépeket – markolók, daruk, homlokrakodók, betontörők – vezényeltek a helyszínre. Az üzemanyagbeszerzés okozott még nehézséget, ugyanis elektromos hálózat nélkül a benzinkutak sem üzemeltek, viszont a tábori aggregátorokhoz, belső égésű motorral hajtott kézi gépekhez kellett a benzin. Sajátos cserekereskedelem hidalta át a problémát, a helyiek szereztek üzemanyagot, és így ők is tudták hol tölteni a telefonjaikat, hogy annak segítségével tovább keressék, értesítsék, megnyugtassák a hozzátartozóikat.

Jobb a beton, mint a tégla?

Törökországban a földrengésbiztosnak épített, vasbeton szerkezetű épületek szintjei vagy palacsintaszerűen csuklottak egymásra, vagy egyszerűen felborultak. A 7,7-es rengést 3000-nél is több kisebb-nagyobb utórengés követte, ez sokszor az épületben érte a mentőcsapatot, de a hullámzó talaj látványa sem volt ritka. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vasbeton szerkezetben kialakuló terekben a bent rekedt áldozatoknak sokkal nagyobb esélyük volt a túlélésre, mintha az épület téglából épült volna.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

Nehéz szerszámokkal kell dolgozni lehetetlen körülmények között

Elsőként a kutyások kezdik a mentést, a romok körül, kívülről befelé, fentről lefelé haladva vizsgálják át a terepet. Ahol jeleznek, és a kontrollkutya is megerősíti az élő személy szagát, ott előkerülnek a helyzethez legjobban használható eszközök is. Ezek lehetnek kamerák vagy akusztikus szenzorok is, amelyek az áldozat által keltett zörejeket figyelik. Nehezíti a mentést, hogy ezek a hangok, jelzések a rom alól a járatokon teljesen más irányból is jöhetnek, mint ahol a keresett személy ténylegesen található.

Endoszkópos kamerával néznek a romok alá, de segítséget jelenthet a hőkamera és az érzékeny mikrofonok is. Nehéz úgy figyelni a neszekre, hogy közben a közelben munkagépek dolgoznak, és hiába a nagy rutin, néha le kell állni, elcsendesedni és úgy figyelni az árulkodó zajokra. Ha megvan a túlélő – jellemzően a rom belsejében – akkor jön a másik, szintén nehéz és veszélyes feladat, a sokszor nagy tömegű gépekkel be kell kúszni a romok közé.

De nem csak bevinni, hanem használni is kell őket, lehetetlen helyzetekben vágni az acél szerkezeti elemeket, betont, és közben figyelni kell a gázszivárgásra, füstre, tüzekre – ezt főleg a gázpalackok okozták. Utóbbiakat reménytelen dolog eloltani, mert a járatokon át csak a láng látszik a felszínen, az, hogy mi és hol ég, nem.

És nem utolsósorban a mentést végzők biztonságára is ügyelni kell, munka közben az ingatag épületrészeket támasztóelemekkel biztosították. Ezeket a hidraulikus támasztékokat is itthonról vitték, mivel a helyszínen legfeljebb pálmafát találtak volna, az meg nem sokat ér a jellemzően 12-20 emeletes épületek megmaradt szerkezeteinek biztosításánál.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

A tábor teljesen önellátó, csak vízre és üzemanyagra van szükségük

Csak a magyarok dolgoztak napi 24 órában

Nem ritkán több irányból is megpróbálják kiszabadítani az áldozatot, és előfordult, hogy 16 órán át dolgoztak, hogy kiszabadítsanak valakit. Takarót, infúziót lehet bevinni, szükség esetén a romok alatt amputálni is tudnak, ha másként nem tudják kiszabadítani az áldozatot, de ilyenre ezúttal szerencsére nem volt példa.

A terepen a Hunor tagjai voltak az egyetlenek, akik megállás nélkül, napi 24 órát, több váltásban dolgoztak, és akit megtaláltak, azt ki is szedték a törmelék alól. A hosszú, nem csak testileg, hanem lelkileg is megterhelő munkát muszáj jó minőségű, lélegző, komfortos ruhában végezni. A kiálló vasbeton tüskék mellett a szálló por, azbeszt és éles törmelékek is nehezíthetik a feladat elvégzését.

A különösen nehéz körülmények és a hideg miatt feszített munkatempó ellenére a Hunor tagjai megúszták baleset nélkül a küldetést. De

nemcsak ők, hanem a 17 kimentett áldozat is mind jól van.

Bár a technika is egyre fejlődik, és újabb eszközöket lehet bevetni a túlélők keresésénél – akár az áldozat melletti mobiltelefont kimutató, akár interferenciát jelző eszközökkel –, jelenleg még mindig nagyon nagy a kutyás találatok aránya. Törökországban nagyjából fele-fele volt a műszaki eszközökkel és a kutyák segítségével megtalált túlélők aránya.

Végül tizenhét embert – köztük három gyereket – mentett ki a magyar csapat a romok alól, és három kutya is szerepel a listájukon. Nyilván hasonló helyzetben senkit nem érdekel, hogy mennyibe került az emberfeletti erőfeszítésbe kerülő mentés. Jackovics Péter úgy fogalmazott, ha csak egy embert tudtak volna megmenteni, akkor is megérte volna segíteni.

Kipróbáltuk a legprofibb magyar életmentők felszerelését

Közúton, vasúton és repülővel is eljutnak, ahová kell