Földön kívüli anyagból készült fegyverre bukkantak

Nemrég meteoritércből készült eszközök után kutattak Svájcban, amikor rátaláltak a lenti fotón látható nyílhegyre, amelyet földön kívüli anyagból kovácsoltak.

Svájc nyugati részén, a Bieli-tó környékén végeztek ásatásokat, amikor rábukkantak a különleges fegyverre. A 2,9 gramm súlyú és 39,3 milliméter hosszú nyílhegy egy bronzkori,  i.e. 900 és 800 között létező településről származik a ami Möringen környékéről. A fém földön kívüli eredetét az alumínium-26 izotópok jelenléte igazolta, amelyek csak a Föld légkörén kívülről származó objektumokban fordulnak elő. A nyílhegyben kimutatták a vas és a nikkel egy különleges ötvözetét is, amely csak meteoritokban létezik.

A hegyen egy ősi ragasztóanyag – valószínűleg nyírfakátrány – maradványait találták, amely arra utal, hogy egykor valószínűleg egy nyílvesszőhöz volt rögzítve. Az azonban nem világos, hogy a fegyvert vadászatra vagy harcra használták.

Tekintve, hogy Mörigen kevesebb mint 8 kilométerre található a Twannberg meteorit-lelőhelyétől, kézenfekvő lehetne, hogy ebből a forrásból készült a nyílhegy; a lelet elemzése után azonban kiderült, hogy a nikkel és a germánium koncentrációja nem egyezik a twannbergi meteoritéval (a valaha talált legnagyobb meteorit Svájcban).

Közelebbről megvizsgálva megállapították, hogy a fegyvert egy IAB-meteoritnak nevezett kőzetből kovácsolták, ásványi összetétele arra utal, hogy az égi tárgynak legalább kéttonnás tömege volt.

– írják a tanulmányban. Ezek közül csak az utóbbi csapódott be a bronzkorban, így ez a legvalószínűbb jelölt a nyílhegy forrásának.

A becslések szerint a kaalijarvi meteorit Kr. e. 1870 és 1440 között érte el a Földet, így a helyi lakosság ismerhette a kőzetet ebben a történelmi időszakban, és a kőzetdarabok messzebbre is eljuthattak a becsapódás helyszínétől. Az, hogy Mörigen nagyjából 1600 kilométerre van Kaalijarvtól, a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy meteoritércekkel már Kr. e. 800 környékén is  kereskedtek Közép-Európában.