Minden internetező belefuthatott már az elmúlt években a “Nem vagyok robot” gombba. Ez egy ún. CAPTCHA, melynek az a célja, hogy a különféle adatgyűjtő vagy egyéb káros algoritmusok ellen megvédjen bizonyos weboldalakat azzal, hogy kiszűri a nem emberi tevékenységeket. Ha belegondolunk, ez teljesen logikus is lehetne, hiszen alapvetően csak egy ember képes belekattintani a megfelelő mezőbe.
Ez azonban kevés, az algoritmusokat ugyanis folyamatosan tanítják és fejlesztik. Erre jöttek válaszul a kép- vagy hangfelismerős CAPTCHA-k, ahol például azt kellett megmondani, hány képen látunk közlekedési lámpát, vagy az egy adott kép 16 részre szeletelt változatából mennyit foglal el busz vagy egyéb tárgy.
Utóbbiak azonban rendre kifognak az embereken. Ennek legtöbbször az az oka, hogy nem veszik észre az elrejtett tárgyat, vagy nem tudják, hogy ha átlóg egy pixel a másik csempére, akkor arra rá kell-e kattintani, vagy sem.
derült ki egy tanulmányból, melyet egy zürichi és egy kaliforniai egyetem kutatói publikáltak. Ennek keretében 200 népszerű weboldal biztonsági rendszerét vizsgálták meg, melyből 120 használt valamilyen CAPTCHA-t. Ezekre ráküldtek 1000 mit sem sejtő, változatos háttérrel és internetes tapasztalattal rendelkező embert, hogy fejenként töltsenek ki 10-10 rejtvényt. A másik oldalon a robotok álltak, szintén ugyanezzel a feladattal.
Az eredmények alapján egyértelműen a robotok bizonyultak jobban, gyorsabban és nagyobb sikerrel hatástalanították az ellenük bevezetett fegyvert, mint az ember. Egy embernek átlagosan 9-15 másodpercbe telt megugrani az akadályt, és tették mindezt 50-84%-os sikerességgel, miközben a robotoknak egy másodperc sem kellett ehhez, eredményeik pedig 85-100 százalékosak voltak – többségük 96 százalékos eredménnyel végzett.
A kutatók tanulsága az, hogy ezek a tesztek az embereknek csak több kellemetlenséget okoznak, mint hasznot, és hogy a két évtizede létező rendszer helyett egy jobb, dinamikusabb védelemre lenne szüksége a weboldalaknak.