Annak tudatában, mennyire begyűrűzte magát az emberek mindennapjaiba, egyáltalán nem meglepő, hogy a Collins angol szótár az AI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát/értelmet választotta az idei év legfontosabb szavának.
A kiadó közleményében „az emberi mentális funkciók számítógépes programok általi modellezéseként” definiálják a mesterséges intelligenciát, amiről úgy tartják, azután, hogy a tavalyi év végén berobbant a köztudatba, „lenyűgözött bennünket azzal a képességével, hogy utánozza a természetes emberi beszédet”.
A Collins angol szótár 2013 óta választja ki az év szavát, amely valamilyen módon az előző tizenkét hónap közéleti történéseire reflektál. A lexikográfusokból, szerkesztőkből, valamint marketing- és reklámszakemberekből álló csapat ugyanakkor nem az alapján dönt, hogy az adott szó új-e, ahogyan használatának gyakorisága szempontjából sem csak az Egyesült Királyságot veszik figyelembe – mint azt 2017 és az álhír példája is alátámasztja, rendszeresen kerülnek ki „győztesként” olyan szavak, melyek nemzetközi berkekben is gyakran előfordulnak különböző honlapokon, újságokban, folyóiratokban, továbbá a közösségi médiában.
A listán azonban többnyire valamilyen furcsa vagy negatív jelenséget, eseményt vagy digitális, technológiai innovációt jelentő szavak szerepelnek.
Az év Collins-szavai:
Magát az év szavát (WOTY) körülvevő hagyomány sokkal régebbre visszanyúló gyökerekkel bír. Németországban már 1971-ben megválasztották az év szavát, míg az angol megfelelőjét az Amerikai Dialektus Társaság (ADS) 1990 óta hirdeti ki. (via)
Felkerült a listára az idehaza is elterjedt influenszerkedés egyelőre kevésbé ismert ellentétje, amire az angol nyelvben a „deinfluencing” kifejezést használják. Amíg a véleményvezérek rábeszélik a követőiket egy-egy termék megvásárlására vagy valamilyen szolgáltatás igénybe vételére, addig az antiinfluenszer – amíg nincs a jelenségre megfelelő magyar kifejezés, hívjuk őket így – pont hogy lebeszéli a saját követőtáborát az éppen adott termékről vagy szolgáltatásról.
Két gazdasági vonatkozású meghatározást szintén az év legfontosabb szavai közé soroltak. Az egyik a „greedflation”, amivel rendszerint a boltokban találkozunk, általában instant infarktus és kikerekedő szemek kíséretében. A magyar nyelvbe kapzsinflációként beágyazódott jelenségről ugyanis akkor beszélhetünk, amikor a vállalatok az inflációra hivatkozva olyan mértékű áremelést hajtanak végre, ami már kevésbé magyarázható a megemelkedett költségeikkel, valójában sokkal inkább arra hegyezik ki, hogy jóval nagyobb profitot vághassanak zsebre.
Arra pedig a „debanking” a megfelelő szó, ha azt akarjuk definiálni, hogy valakit ellehetetlenítenek attól, hogy igénybe vegye a banki szolgáltatásait, az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbbször bármiféle előjel vagy magyarázat nélkül, politikai nézeteltérés miatt.