Az évezredek alatt többször is bizonyították már, hogy a bolygók – köztük a Föld is – gömb alakúak. Nem mindig volt azonban ez így, legalábbis erre utaló nyomokat találtak a University of Central Lancashire kutatói. Vizsgálatuk azt a rejtélyt próbálta kideríteni, hogyan is álltak össze a csillagok körüli porból és gázból az univerzum bolygói.
Ennek kapcsán a legelfogadottabb elmélet az, hogy a porszemcsék elkezdenek összetapadni, a kialakuló gócok/magok egyre nagyobbak lesznek, amíg el nem érik a bolygóméretet. Egy kevesebbet emlegetett, de még mindig elfogadott modellről, az úgynevezett lemez- vagy koronginstabilitásról azt gondolják, hogy sokkal gyorsabban megy végbe, amikor a korong lehűl, és csomókká omlik össze, amelyek aztán bolygókká válnak. Bármi is legyen a pontos igazság, eddig sosem vizsgálták, hogy pontosan milyen alakja is lesz a frissen születő bolygóknak.
Az egyetemi kutatók szuperszámítógépen futtattak bolygóképződési szimulációkat ennek kiderítésére. Ezek alapján úgy tűnik, hogy ha/amikor a bolygók koronginstabilitási úton képződnek, nem feltétlenül egyenletes az égitestek növekedése, hanem inkább lapos, korongszerű formát ölt.
Ahogy a fiatal bolygók növekedtek, végül felvették ismerős gömbformájukat, tehát nem maradt lapos a bolygó.
Noha ezek egyelőre csak szimulációk, a kutatócsoport úgy véli, a frissen képződő bolygók megfigyelése megerősítheti vagy meg is cáfolhatja tézisüket. Akármi is lesz az eredmény, a kutatást komolyan lehet venni, ugyanis itt a legkevésbé sem arról van szó, hogy valakik alaptalanul kürtölik világgá, hogy a Föld lapos.