Igaz a Coca-Cola-mítosz: van benne kokalevél-kivonat

Némelyeknek van igazságalapja, de vannak teljesen légből kapott állítások is. Egyes ilyen sztorik csak hónapokig élnek, mások viszont évekig, sőt korszakokon át öröklődnek. Összegyűjtöttük a hat legérdekesebb, többé-kevésbé igaz Coca-Cola-mítoszt.

Eredetileg zöld volt a színe

Angol nyelvterületen elterjedt mítosz, hogy a Coca-Cola korábban zöld színű volt, ami azonban nem felel meg a valóságnak. Az italnak mindig is pontosan ugyanolyan színe volt, mint most, azóta, hogy 1886-ban megjelent. A legenda állítólag onnan ered, hogy a Coca-Colát az 1900-as évek első felében kissé zöldes árnyalatú üvegpalackokba töltötték. Ezt a palackot Andy Warhol híres festményén is ábrázolta, amely a “Coca-Cola zöld palackjai” címet viseli.

Az üveg színe miatt gondolták sokáig, hogy maga a Coca-Cola is zöldes árnyalatú. (fotó: Getty Images)

Kiváló megoldás tisztítószerként 

Ez az állítás pont igaz, a Coca-Cola kis mennyiségben citrom- és foszforsavat tartalmaz, Ph-értéke pedig igen savas, 2,5 körül van, így ha nincs más, akkor tisztítószerként is alkalmazható. Eltünteti a zsírt, olajat, sőt még a rozsdát is a krómozott felületekről, a rozsdamentes acélról, a porcelánról. A foszforsav biztonságos és általánosan elfogadott összetevő, amely más italokban is megtalálható. A Coca-Colában lévő foszforsav elméletileg képes néhány enyhén szennyezett felületet megtisztítani. Ugyanakkor a frissen facsart citromlé is hasonló Ph-értékkel rendelkezik, nagyjából ugyanezt a hatást váltja ki.  

Feloldja a húst, a fogat

Már az internet hőskorában is terjedt körleveleken a rémhír: ha egy tejfog (más történetek szerint egy szelet marhahús) egy éjszakára kólába kerül, az reggelre lebomlik, feloldódik benne. Ennek alapja szintén a savasság, ezt nagyították fel, és erősítettek rá a cukros, savas lé okozta fogkárosító hatásra. A fogaknak tényleg nem tesz jót a rendszeres kólázás, de a párnapos ázás után eltűnő fog és hús légből kapott, hamis állítás. 

Mai napig kokalevél van benne

Azt sokan tudják, hogy az eredeti recept élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél-kivonatot, amelyből a kokain is származik. 1902 után már alig volt benne, kokainmentessé pedig 1929-ben vált, ahogy a felhasznált anyag káros hatásai ismertté váltak. 

A kokalevél azonban ma is a recept része, a Coca-Cola napjainkban narkotikummentes kokaleveleket használ a kólaszirup gyártásához. Próbálkoztak az elhagyással, mert a beszerzés nehézkes, de a kokalevél-kivonatot nem tartalmazó termék, a New Coke óriási bukás volt.

Reklám 1906-ból, amikor még volt némi kokain a kólában. A szöveg szerint minden korban, minden társadalmi csoportnak, minden nemnek ajánlott fogyasztani. (fotó: Getty Images)

Így bár a kokalevél-import tiltott az Egyesült Államokban, a szirupgyártás miatt a Coca-Cola szigorú ellenőrzés alatt, külön engedéllyel hozzájuthat az alapanyaghoz. Az egyedi felhatalmazással megbízott Stepan Corporation (vegyipari gyár) üzemében kivonják a szárított kokalevelekből a kokaint, majd a maradékot megkapja a Coca-Cola a szirupgyártáshoz. A kokaint gyógyászati célokra használják fel, kokain-hidrokloridot gyártanak belőle. 

Hétpecsétes titok a recept

Az eredeti, John Pemberton által írt receptet egy páncélszekrényben őrzik a vállalat atlantai központjában, a teljes összetevők listáját pedig csupán két személy ismeri a cégnél. Ők nem is utazhatnak egyszerre egy járaton, sőt, a két személy kiléte is titok, ha pedig egyikük meghal, akkor a másiknak kell kijelölni a titok következő őrzőjét. Ezeket a pletykákat maga a gyártó terjeszti, ez is része a marketingnek, ezzel növelik az üdítő különlegességét, misztikus történelmét. Egyetlen alkalommal osztották meg kívülállóval a receptet: 1935-ben Tobias Geffen atlantai rabbival, akit megkértek, nyilvánítsa kóser itallá a híres kólát. 

Lehetséges, hogy több vezető ismeri a receptet, sőt a konkurensek valószínűleg megállapították már a pontos összetevőket, de ezzel sem tudják pontosan lemásolni a Coca-Colát. Ennek oka a már említett kokalevél, melynek kivonatához más gyártó nem tud hozzájutni, és ma már hiába is tennének erőfeszítéseket, a bejáratott, világszinten ismert márkával szemben nem jelentene versenyelőnyt. 

Coca-Cola-Mikulás (fotó: Apic/Getty Images)

Nem a Coca-Cola alkotta meg a modern Mikulást

Ez a legenda az alaptalan csúsztatások táborát erősíti. Minden téli szezonban előjön ugyanis a hír, miszerint a Mikulás piroskabátos figuráját először egy Haddon Sundblom nevű amerikai művész alkotta meg a The Coca-Cola Company számára. Ez tételesen cáfolható állítás: már a kólát reklámozó Mikulás megalkotása előtt számos illusztrációban és leírásban skarlátvörös kabátban ábrázolták Szent Miklóst. A modern ábrázolás Thomas Nast festőhöz köthető, aki az 1870-es években már hasonló módon ábrázolta a figurát, mint a Coca-Cola a reklámokban.