Nem a gyümölcsre gondol, aki barackot küld üzenetben

Negyven felé közeledve nem idegen a szöveges üzenetek, a chat ablakok használata, az SMS-eket már mi is gyakran tarkítottuk különféle, érzelmeket kifejező jelzésekkel. A grafikus kijelzők fejlődésével azonban olyan emoji tárház alakult ki, aminek megértése külön szótárat igényel, ugyanis egy-egy ábra, mosolygós arc több jelentést is hordozhat.

Ezt a kérdéskört nézte meg közelebbről a Yettel egy átfogó, országos, reprezentatív kutatással. A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni; a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26-35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata folyamatosan csökken.

Vannak örökzöldek – ¯\_(ツ)_/¯

A klasszikusok azért bő 25 éve változatlanok: a leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív (az SMS időkben: <3), a mosolygó fej , a könnyesen nevető arc , a szíves, mosolygó arc , illetve a csókot küldő fej (:-*). Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel és a hangosan síró arc is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.

A kutatás alapján hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve: míg a könnyesen nevető arc például az egyik legnépszerűbb emotikon a Z generációsoknál (1995 és 2009 között látták meg a napvilágot), az X korosztályosok ( 1965–1979 között születettek) már jelentősen kevesebben használják.

A röhögős fej is mást jelent már a legfiatalabbaknak, mint húsz évvel ezelőtt

Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj és a szolidan mosolygó arc inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja – ráadásul ők a like jel használatát az idősebb korosztályhoz kötik. Továbbá az is kiderült, hogy minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy ugyanabból az emotikonból többet rak egymás után.

Könnyű félreérteni

A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, és sokan kerültek kellemetlen helyzetbe, egy-egy félrement emoji miatt. Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak.

A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott: míg a kitöltők háromnegyede (76%) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej  esetében: míg az Y és az X (57%) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.

A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá.

Szintén különbség van a barack emotikon értelmezésében: míg az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69%) a női hátsó jelzéseként.

Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.