Fotók helyett verseket készít a speciális kamera

A mesterséges intelligencia (MI) területén nem lanyhul a fejlődés üteme, egyre-másra bukkannak fel a technológiát hasznosító termékek. Akadnak hasznosak (képet, hangot, zenét generáló szoftverek), és akadnak olyanok, melyek inkább művészeti projektként értelmezhetőek. 

Utóbbi kategóriába tartozik a “Poetry Camera” is, ami tipikus Polaroid, instant-fényképezőgépnek néz ki, de fotó helyett szöveges üzeneteket köp ki magából. Kelin Carolyn Zhang és Ryan Mather együttműködéséből született a nyílt forráskódú projekt, amely a technológiát és a művészetet ötvözi, az eredmény pedig valami friss, új és elgondolkodtató. 

A kamera rendelkezik lencsével, és tényleg készít fotót, de a beérkező vizuális jelet nem jeleníti meg, hanem olyan versekké alakítja át, amelyek élénken leírják a rögzített felvételt.

Ilyen papírra nyomtatja a látottakat verses formában – „A plafonon táncolnak az árnyak/arany ad ragyogást a fának/a szem elhiszi, hogy ez eget látja/ahol a kő és fa kápráztatja” (Kép: Poetry Camera, műfordítás:  FirstClass.hu)

Ennek technikai hátterét egy Raspberry Pi miniszámítógép adja, melyen az OpenAI GPT-4 modellje fut. A hardver feldolgozza a rögzített képeket, és a vizuális adatokat továbbítja az MI-komponensnek. Ez az MI-modul elemzi a fénykép különböző aspektusait, beleértve a színeket, a mintákat, az előforduló tárgyakat, sőt még az érzelmeket is próbálja értelmezni. A kinyomtatott vers egyszeri, megismételhetetlen, erről digitális másolat nem készül, ha a papír elveszik, akkor a pillanat gépi-művészi leírása is odavész.

Ahogy a kamera iránti érdeklődés egyre nő az interneten, különösen a TikTokon, Zhang és Mather emgfontoltják találmányuk jövőbeli útját. A dolog személyes projektnek indult, de a példátlan népszerűség arra ösztönözte őket, hogy fontolóra vegyék a szélesebb közönség számára történő kereskedelmi forgalomba hozatalát.

 “Az első száz kérdés után azt mondtuk, hogy nem adjuk el, de 101 kérdés után elkezdtünk részletesebben elgondolkodni azon, hogy vajon elérhetővé kellene-e tennünk az emberek számára. Ugyanakkor ez egy művészeti projekt is. A kezdeti válaszunk az volt, hogy hagyjuk ki belőle a kapitalizmust” – nyilatkozta Carolyn Zhang. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket szem előtt tartva Zhang és Mather a tömeggyártás helyett egy kis széria piacra dobásán gondolkodik.