Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy egy futballcsapat 11 emberből áll, a meccsek kapcsán pedig mindig csak egy-két embert emelünk ki. A csatárok például általában a góljaik, vagy éppen a kihagyott helyzeteik miatt kerülnek terítékre, míg a védelem tagjai akkor, ha átjáróházként funkcionálnak, és képtelenek megállítani az ellenfél támadásait.
A valóságban viszont inden szereplő hatással van csapata teljesítményére, a svájci CIES Football Observatory pedig arra vállalkozott, hogy számszerűsíti is ezt. A világ 54 bajnokságának játékosállományát vizsgálták meg egy komplex szempontrendszer alapján, melyben a védekezéstől a támadásig, a lehetőségteremtésen át a fejjátékig mindent figyelembe vettek a szakértők. Ezt összevetették a lejátszott percekkel és a játékos csapata által elért eredményekkel.
Mindezek alapján a középpályások közül kerültek ki a legnagyobb hatású játékosok, akik – ha belegondolunk – mindenből kiveszik a részüket egy kicsit. A futballszakértők egy százpontos skálán értékelték a játékosokat – ennyit senki nem ért el, de a legjobb eredmény nagyon közel volt ehhez.
A legnagyobb hatású játékos Rodri lett a Manchester Cityből 98,5 pontjával. A védekező középpályás a svájci intézet szerint a passzjátékban, a disztribúcióban volt legerősebb a pályán töltött több mint 2750 perce alatt.
A lista második helyén Granit Xhaka végzett a német bajnokságot megnyerő Bayer Leverkusenből (92,3 pont). A svájci játékos szintén ezen a területen jeleskedett. A harmadik Martin Ödegaard lett (Arsenal, 89,9 pont) – ő szintén védekező középpályás, ám a szakértők szerint inkább az esélyteremtésben volt kiemelkedő.
A vizsgált 54 bajnokságból az egyik a magyar első osztály volt, így a hazai viszonyokról is vannak adatok. Itthon a Ferencváros játékosai taroltak: a legnagyobb hatású játékosnak az FTC védekező középpályása, Mohammed Abu Fani bizonyult, megelőzve Marquinhost és a fehérvári Tobias Christensent.