Az Aranycsapat legismertebb sikere kétségtelenül az angolok elleni 6:3-as győzelem a Wembley-ben, hiszen 1953. november 25-én a magyar futballválogatott történelmet írt azzal, hogy elsőként verték meg otthon a hazaiakat, ráadásul nem is volt kicsi az a kiütés. Nem csoda, hogy ez lett az évszázad mérkőzése.
Volt azonban egy visszavágója is ennek a meccsnek a Népstadionban 1954. május 23-án, azaz hetven éve. Komoly érdeklődés övezte Puskás Ferencéket, talán napjaink viszonyai hasonlíthatóak ahhoz, ami akkor volt. A budapesti meccsre ugyanis egymillió ember lett volna kíváncsi, ennyien igényeltek jegyet az MLSZ szerint.
Mindkét félnek fontos volt a magyarországi mérkőzés: az Aranycsapat egyetlen hazai meccse volt ez a 6:3-as mérkőzés és a svájci vb között, ráadásul ott volt a hazai nyomás, melyet nem csak a szurkolók, hanem valamelyest a politikai berendezkedés is fokozott. Természetesen az angolok is szerettek volna revansot venni, főleg azok után, hogy Budapest felé útba ejtették Jugoszláviát, ahol kikaptak 1:0-ra.
A vendégek mindössze négy játékost tartottak meg abból a keretből, amelyik a Wembley-ben gyepre lépett, míg magyar részről csak egy változtatás történt. A 7:1-es eredménynek összesen 92 ezren voltak tanúi, bőven meghaladva az amúgy is megnövelt kapacitású Népstadion befogadóképességét. “Egy hétre jöttek, hét eggyel mennek” – terjedt szájról szájra az angolok kapcsán, ami meg is állta a helyét, ugyanis a mérkőzés előtti napokat a Balatonnál töltötték.
Az első félidőben három gólt szerzett a magyar csapat (sorrendben: Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Kocsis Sándor révén), majd a másodikban újabb három következett (Kocsis Sándor, Tóth II József, Hidegkuti Nándor). A 68. percben az angolok Ivor Broadis révén megszerezték a becsületgóljukat, de az utolsó találat ismét a magyaroké volt: a csapatkapitány, Puskás Ferenc lőtte.
A mérkőzésen a Népsport beszámolója szerint a hazai támadók vitték a prímet. “A magyar csapat minden tekintetben felülmúlta ellenfelét. Csatársorunk rendkívül ötletes játéka ellen nem volt ellenszere az angol védelemnek. A nagyszerű csapatmunkát mutatott magyar együttesben mindenki igyekezett tudása legjavát nyújtani. Az angol csapat lelkesen küzdött, de nem tudott igazán veszélyes lenni a nagytudású magyar csapatra” – olvasható a sportújság másnapi címlapján.