A marsjáró is felvette az elmúlt évek legnagyobb napkitörését

Mostanság a megszokottnál jóval erősebb naptevékenységek zajlanak. Ennek oka egy vagy több napfolt, melyekből hatalmas mennyiségű töltött részecske lökődik ki a Naprendszerbe éppen attól függően, azok merrefelé is néznek. A május 11-ei hétvégén ennek hatásait figyelhettük meg Magyarországról is az erős sarki fény formájában.

A naptevékenység erősségét jól jelzi, hogy azt még az utánunk következő bolygón is meg lehet figyelni. A Marson ugyanis a Curiosity rover nemrég lencsevégre kapta egy május 20-i napkitörés következményeit. A vörös bolygónak nincs komoly légköre, mágneses mezeje pedig egyáltalán nincs, ellenben a Földdel, így a marsjáró nem színes égboltot figyelhetett meg, hanem

Kép: NASA/JPL-Caltech

Mi ezektől védve vagyunk a Földön a légkörnek köszönhetően, ahogy a sugárzástól is, mely ezen események velejárója. A Curiosity fedélzeti mérőműszere nagyjából 30 mellkasröntgennyi sugárzást érzékelt, ami nem halálos, de azért aggasztó, és mindenképpen olyan dolog, amire szintén gondolni kell egy esetleges idegen bolygóra költözés során.

A napvihart egyébként a NASA más eszközei is megfigyelték, illetve érzékelték. A több mint húsz éve a bolygó körül keringő Mars Odyssey egyik kamerája például egy órára megadta magát az azt ért hatások miatt, míg a Mars felső légkörét 2014 óta figyelő MAVEN űrszonda megfigyelései alapján átfogó képet alkottak a szakemberek arról, hogyan is érte a bolygót a kitörés. Színes mintával azt a részt emelték ki, ahol sok részecske lépett kapcsolatba a bolygó légkörével.

Kép: NASA/University of Colorado/LASP