A várható fényesedés, az úgynevezett nóva a Tejútrendszer Corona Borealis vagy Északi Korona csillagképében fog bekövetkezni 3 ezer fényévnyire a Földtől, a Boötes és a Herkules csillagképek között.
Ez a kozmikus esemény kettős csillagrendszerekben következhet be, amikor egy fehér törpe erős gravitációs mezeje hidrogént szív el csillagtársa légköréből. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be.
Ennek fényes jelét figyelhetjük meg a Földről, a robbanás legintenzívebb szakaszában a halvány csillag olyan fényesnek is tűnhet, mint a Sarkcsillag.
Ezt pár napig felszerelés nélkül, szabad szemmel is láthatjuk, a lassú elhalványodás szakaszában pedig hobbitávcsővel is észlelhető lesz a jelenség. Ez a kettős csillagrendszer nagyjából 80 évente produkál ilyen égi tüneményt.
“Ez egy életre szóló élmény, amely sok új fiatalt fog a csillagászat felé csábítani, egy olyan kozmikus esemény a következő generáció számára, amelyet saját maguk is megfigyelhetnek, feltehetik saját kérdéseiket, és saját adatokat gyűjthetnek” – mondta Dr. Rebekah Hounsell, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatóasszisztense egy nyilatkozatban. “Ez fog témát adni a tudósok következő generációjának.”