Legyen szó napindító reggeli sétáról, vagy hosszabb, hétvégi kirándulásról , a gyaloglás népszerűsége és változatossága világszerte növekszik – legalábbis ezt állítja egy friss tanulmány.
A gyaloglás előnyei közé tartozik többek között a depressziós tünetek csökkentése és a szív- és érrendszer karbantartása, de melyik ez a módszer, amelyikkel a legjobban járunk?
Ha viszonylag állandó munkarended van, és nincs gyermeked, akire időt kell szánni, akkor egy hosszabb séta munka előtt vagy után lehet a legjobb opció számodra. Azonban, ha a napod tele van egymást érő megbeszélésekkel, akkor talán jobban jársz, ha rövidebb, gyorsabb sétákat iktatsz be a nap folyamán, vagy akár néhány online megbeszélést is a szabadban tartasz, sétálgatva egy közeli parkban. Térerő és mobilnet már szinte mindenhol van…
Bármelyik módját is választod a sétának, annak jelentős egészségügyi előnyei lesznek.
“A szív- és érrendszeri egészség javulása, a vérnyomás csökkenése, az erősebb láb- és hátizmok, valamint az erősebb ízületek és csontok mind a séta előnyei közé tartoznak”
– mondja dr. Nicolas Berger, a Teessidei Egyetem sport- és testmozgás oktatója.
Emellett javulhat a tested zsír-izom aránya is (az izomzat javára), amelynek a legjobb módja, ha gyors tempóban sétálsz, különböző emelkedőket és lejtőket beiktatva.
Mi számít “hosszú” és “rövid” sétának? Berger szerint egy rövid séta körülbelül 20 perces, míg egy hosszú séta 45 percnél hosszabb. A felnőtteknek hetente legalább 150 perc testmozgásra kell törekedniük, és a rendszeres séta biztosíthatja ennek a minimumértéknek az elérését. Például heti öt alkalommal 30 perc sétával.
Mindenkinek el kell kezdenie valahol, így ha nem tudsz egy 45 perces sétát egyszerre végigcsinálni, vagy csak nincs rá időd, akkor bontsd kisebb részekre. Napi 11 perc gyors séta elegendő lehet a szívbetegségek, a sztrók és számos rákos megbetegedés kockázatának csökkentésére. A napi két vagy három rövid séta segíthet megelőzni a hosszan tartó ülés hatásait.
“A rövidebb séták jelentősen jobbak az ízületeidnek és csökkentik a sérülés valószínűségét” – mondja James Bickerstaff személyi edző. Ennek oka, hogy egy rövidebb séta könnyebb tempóban nem fog túl nagy terhelést jelenteni az ízületeidre. A megfelelő cipő viselése és a sík terep szintén megkönnyíti a sétát térdfájdalom esetén.
Ellentétben a közhiedelemmel, nem minden kardioedzésnek kell keménynek lennie, így nem szükséges mindig teljes erőbedobással tolni, hogy lássuk az előnyeit.
Az izomláz szintén jó ösztönző lehet egy hosszan tartó sétára. A hosszabb séták növelik és javítják a véráramlást az egész testedben, ahogy az izmaid összehúzódnak és ellazulnak. Ez segíthet a vérkeringésben a stagnáló területeken.
Pszichológiai szempontból a rövidebb, gyakori séták segítenek kiszakadni a monotonitásból és növelik a koncentrációt. Nem véletlen, hogy a remek ötletek gyakran mozgás közben születnek – ezt a kutatások is bizonyítják. Miért? A séta növeli az agy véráramlását is, fokozva a gondolkodási folyamatokat és a kreativitást.
Akár hosszú, akár rövid sétát választasz, mindkettő jótékony hatással lesz az egészségedre. Hogy megtaláld, mi működik számodra, a szakemberek azt javasolják, hogy fókuszálj a céljaidra – ezek naponta változhatnak. Hallgass a testedre, és alkalmazd azt a technikát, amelyik a legjobban működik számodra.
Ha pedig most épp nincs kedved sétálni, akkor nézz bikinimodelleket, ahogy sétálnak.
Ez is jót fog tenni a vérkeringésnek…