Life Kovács Miklós 2024. 07. 03.

Nagy dologra készülnek az űrben az oroszok

A Roszkozmosz konkrét tervet dolgoz ki saját űrállomás létrehozására, amit az évtized végére szeretnének a gyakorlatban is megvalósítani.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) az egyik utolsó terület, ahol Oroszország és az Egyesült Államok még szorosan együttműködik, tekintettel a két ország közötti feszült viszonyra az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. Mivel az ISS működési ideje a végéhez közeledik, Moszkva 2022-ben bejelentette, hogy kilép a projektből, és saját űrállomást épít. Első körben gyors távozást terveztek, bejelentették, hogy 2024 után hagyják el az ISS-t, de tavaly arról tájékoztatták partnereiket, hogy 2028-ig mégis maradnak, meghosszabbítják részvételüket.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz űrügynökség vezetője most új részleteket árult el a részletes ütemtervről. A Reuters beszámolója szerint az első modult – amely az energiaellátásért is felel – 2027-ben lőnék fel. 2030-ra ez további három modullal egészülne ki, 2033-ra pedig még kettőt csatlakoztatnak a tervek szerint. Összesen 19 vállalat járul hozzá az űrállomás építéséhez.

Nemzeti ügyeket akarnak megoldani az űrben

Az új állomás lehetővé teszi Oroszország számára, hogy “megoldjon olyan tudományos és technológiai fejlesztési, nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági problémákat, amelyek az ISS orosz szegmensén technológiai korlátok és a nemzetközi megállapodások feltételei miatt nem elérhetők” – tette hozzá az űrügynökség. A tervek tehát ambiciózusak, de a megvalósítás már más kérdés, egy ilyen nagy horderejű vállalkozáshoz új típusú rakétákra, űrhajókra, fejlettebb infrastruktúrára és indítóállomásokra is szükség lesz.

Az oroszok kezdték az űrállomások korát

Az orosz űrállomások története az emberiség űrbéli jelenlétének komoly részét teszi ki. 1971. április 19-én indult útjára a Szaljut-1, a világ első űrállomása, amely bár csak 175 napig működött, mégis történelmet írt. A Szaljut-program keretében összesen hét állomást bocsátottak fel 1982-ig, folyamatosan fejlesztve a technológiát és növelve az űrben töltött időt.

1986. február 20-án következett a legendás Mir űrállomás fellövése, amely 15 éven át keringett Földünk körül. A Mir 86 331 alkalommal kerülte meg bolygónkat, összesen 3,6 milliárd kilométert megtéve. Fedélzetén 104 űrhajós fordult meg 12 országból, rekordot döntve a folyamatos emberi jelenléttel: Valerij Poljakov 437 napot és 18 órát töltött egyfolytában az állomáson.

Az Atlantis űrsikló dokkol a Mir űrállomáson (Fotó: Heritage Space/Heritage Images via Getty Images)

A Mir 2001-es “nyugdíjazása” miatt Oroszország csatlakozott a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projekthez. Az orosz Zvezda modul 2000-es csatlakoztatása óta kulcsfontosságú része a hamarosan légkörben elégő ISS-nek.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) február elején közzétett jelentése szerint az űrállomás 2031 januárjában lassú, irányított süllyedésbe kezd, majd a légkörbe lépve el fog égni. Darabjai feltehetően a Csendes-óceán déli részén hullanak majd le.