Cameron Wicks, az egyetem élelmiszer-tudományi tanszékének Phd-hallgatója szerint a titok a növényi eredetű polifenolokban rejlik. A tudósok a zöld teában és a bogyós gyümölcsökben található vegyületeket használták, ezzel stabilizálták a fagylaltot.
“A polifenolok hozzáadásával olyan fagylaltot tudunk készíteni, amely több mint négy órán át tartja a formáját szobahőmérsékleten. Ez már elég közel áll az olvadásmentes fagyihoz” – írja a Business Insider.
Nos, a polifenolok nem magát az olvadást akadályozzák meg – a fizika, a hőközlés komoly tényező -, de kölcsönhatásba lépnek a tejszín zsírjaival és fehérjéivel, sűrűbbé téve a keveréket. Ennek eredményeként a fagyi tovább őrzi meg formáját, és nem válik ragacsos pocsolyává a tányérunkon vagy a kezünkben.
Ez a hatás hasonló a már használt stabilizátorokéhoz, amelyek megkönnyítik a fagylalt szállítását, de a polifenolok természetesebb alternatívát jelenthetnek sőt, még egészségügyi előnyökkel is járhatnak, például jót tehetnek a szívünknek. “A fagylalt egy rendkívül összetett rendszer” – magyarázza Wicks. “Ha megértjük a mögötte rejlő tudományt, jobbá, fenntarthatóbbá tehetjük az élelmiszereket!”
A nagy áttörésre, és az órákig nyalogatható gombócokra azonban még várni kell. A kutatóknak még dolgozniuk kell azon, hogy megtalálják a tökéletes egyensúlyt: annyi polifenolt kell adni a fagyihoz, hogy stabil maradjon, de ne változzon meg az íze.