Life Kovács Miklós 2024. 07. 16.

Barlanglakók lehetünk, ha a Holdra költözünk

Új bizonyíték igazolhat egy több mint 50 éves elméletet a Holddal kapcsolatban, ami fontos lehet a tervezett holdi bázisok tekintetében is.

A NASA űrhajósai már jártak a Hold felszínén az Apollo-küldetések során, és valószínűleg néhány éven belül újra megteszik ezt az Artemis-program keretében. Most viszont új bizonyítékok látszanak megerősíteni, hogy a jövő felfedezőire felszín alatti kalandok is várnak – sőt, akár élhetnek vagy dolgozhatnak is a Hold barlangjaiban.

A Nature Astronomy tudományos folyóiratban július 15-én közzétett tanulmány szerint az olaszországi Trentói Egyetem kutatócsoportjának végre sikerült bizonyítaniuk a Hold felszín alatti alagútjainak létezését.

A csillagászok már több mint 50 éve feltételezik a holdi barlangrendszerek létezését, de ez igen sokáig viták tárgyát képezte. 2009-ben a kutatók felfedeztek egy mély lyukat a Holdon, ami alátámasztotta azt a hipotézist, hogy alagutak alakulhattak ki, amikor a magma a felszín alatt hűlt le.

David Scott szalutál 1971-ben az Apollo 15 misszó során. Pár napos küldetéssel nincs gond, de ha hónapokra, évekre tervezik a jelenlétet a Holdon, akkor a barlangok komoly védelmet nyújthatnak (Fotó: NASA/Liaison)

David Scott szalutál 1971-ben az Apollo-15 misszió során. Pár napos küldetéssel nincs gond, de ha hónapokra, évekre tervezik a jelenlétet a Holdon, akkor a barlangok komoly védelmet nyújthatnak (Fotó: NASA/Liaison)

A hétfői hír azonban állítólag az első, amely hosszabb járatok létezését bizonyíthatja. A radarfelvételeket a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterjének fedélzetén elhelyezett Miniature Radio-Frequency (Mini-RF) készülék készítette még 2010-ben. A helyszín a Hold Nyugalom tengerének nevezett része volt, itt találták a felszín alá vezető kürtőt.

Ezen radarvisszaverődések megfigyelése alapján a csapat biztos benne, hogy felfedezett egy, az űrhajósok számára hozzáférhető nyílást. 

Bár az állandó emberi holdi jelenlét kezdeti tervei egy felszíni műveleti bázis létrehozásáról szólnak, ha  hosszú távon akar az emberiség égi kísérőnkön táborozni, akkor az űrhajósok egészsége függhet a barlangok felfedezésétől. 

A Hold rendkívül zord környezet, a hőmérséklet egy holdi nap során elérheti a 127 Celsius-fokot, míg a két hétig tartó holdi éjszakákon -173 Celsius-fokra is süllyedhet. Eközben a nap- és kozmikus sugárzás akár 150-szer intenzívebb lehet, a Földön tapasztalhatónál. Ha ehhez hozzávesszük a meteoritbecsapódások állandó lehetőségét, akkor ezekbe a lávaalagutakba való behúzódás reális megoldásnak tűnik egy állandó bázis létrehozására.

Bár a hőmérséklet ezekben a járatokban sem lenne kellemesebb, könnyen megvédhetnék a látogatókat a sugárzástól és az űrtörmelékektől. Fennáll annak a lehetősége is, hogy ezeket a barlangokat értékes holdi erőforrások, például fémek és esetleges jégtartalékok bányászatára használják.

Forrás: Popular Science
Kép(ek) forrása: xia yuan/Getty Images