Life Erdős Norbert 2024. 07. 16.

Ezért esznek csípős kajákat a meleg országokban

Izzadtál már csípős étel fogyasztása közben? Ha igen, joggal kérdezheted, hogy miért esznek ilyesmit ott, ahol az év jelentős részében kánikula van.

Az évek során kutatók és ételrajongók számos elmélettel álltak elő annak magyarázatára, miért van az, hogy minél melegebb egy ország éghajlata, annál csípősebbek, fűszeresebbek az ételeik. Nézzünk meg néhány izgalmas magyarázatot!

Hűsítő hatás

A hűsítő hatás a csípős ételek fogyasztása után érkező megkönnyebbülésen alapul.

“Bár ellentmondásosan hangzik, hogy csípős ételekre vágyik valaki, hogy lehűtse magát” – írja  Rachael Ajmera táplálkozási szakértő a Healthline cikkében, de úgy véli, az ok az, hogy bizonyos csípős ételek segíthetnek lehűteni a testet. A csípős paprikák kapszaicint tartalmaznak, néhány kutatás szerint pedig a kapszaicin fontos szerepet játszhat a hőszabályozásban: olyan melegítő érzést vált ki, ami izzadást eredményez, és az izzadás ugyebár lehűti a testet. Ezért lehet különösen vonzó a csípős ételeket fogyasztása forró éghajlaton. Emellett a csípős ételek intenzív ízei étvágygerjesztők és antimikrobiális (elpusztítja a baktériumokat) tulajdonságokkal bírnak, így nemcsak kellemesek, de hasznosak is a szervezet számára.

Fűszerek és tartósítás

Egy másik elmélet szerint a fűszerek kulcsszerepet játszanak az ételek tartósításában, különösen melegebb éghajlaton, ahol a baktériumok szaporodása fokozottabb. Forró régiókban az ételek gyorsabban romlanak, és az olyan fűszerek, mint a hagyma, a fokhagyma, a fekete és fehér bors, csilipaprika és a gyömbér segíthetnek ezt megakadályozni. Ezt bizonyították a Cornell Egyetem kutatói is, akik 36 ország hagyományos húsalapú receptjeit és az egyes országok éghajlatának viszonyát vizsgálták.

A világ legerősebb paprikája

A Pepper X hivatalosan is a világ legcsípősebb paprikája, bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is. A Scoville-skálán 2,69 milliós értékkel szerepel, így kb. ezerszer csípősebb, mint a hazai hegyes erős, míg közkedvelt paprikakészítmény, az Erős Pista csípősségi értéke nagyjából 1000. A Carolina Reaper és a Pepper X paprikát is Ed Currie nemesítette, így a gazda a saját rekordját tudta megdönteni.

Kultúra és adrenalin

Vannak emberek, akik egyenesen vágynak a pokolian tüzes ételekre, míg mások egy csipetnyi fekete borstól is kiborulnak. Mindez részben a különböző kultúrákra vezethető vissza.

Képzeld el, hogy egy olyan világban nősz fel, ahol minden vacsoraasztalon csípős ételek sorakoznak. Az ízlelőbimbóid hozzászoknak a “hőséghez”, és ezeket az ízeket az otthon kényelmével és biztonságával társítják, csakúgy, mint mi a húslevest vagy éppen a töltött káposztát. Azokat, akik “enyhébb” ételeken nevelkedtek, a nagyon erős kaják megriaszthatják, sőt, testükből vészreakciót válthat ki egy-egy csípősebb falat. A paprikában lévő kapszaicin ugyanis égető érzést okoz, ami az “üss vagy fuss” reakciót válthatja ki testünkből. Az ember ilyenkor izzad, kipirul, és szélsőséges esetben a testük mindenáron megpróbálja kiűzni azt, amit veszélynek érez.

Az “üss vagy fuss” reakció

Ez egy fiziológiai reakció, ami egy vélt vagy valós ártalmas esemény, támadás, vagy a túlélést fenyegető helyzetben jelentkezik. Walter Bradford Cannon elmélete szerint a fenyegetésre az állatok szimpatikus idegrendszerük általános aktivizálásával reagálnak, így késztetve az állatot menekülésre vagy harcra. Pontosabban a mellékvese termel egy hormonális kaszkádot, amelynek eredményeképpen katekolaminok, főképpen noradrenalin és adrenalin szabadulnak fel. Az ösztrogén és tesztoszteron is hormonok, amik befolyásolják, hogyan reagálunk a stresszre, csakúgy, mint a dopamin és a szerotonin.

Egyesek pedig élvezik az erős ételek fogyasztása közben jelentkező adrenalinlöketet, főleg, ha azt társaságban fogyasztják, és dagadó mellkassal bizonyíthatják barátaik előtt, hogy ők legyűrték az étterem legcsípősebb fogását.

Forrás: thehindu.com
Kép(ek) forrása: Nyitókép: Getty Images/ RyanJLane