Afrikában megtalálhatták az élet forrását
A tudósokat és általában az emberiséget régóta foglalkoztatja a földi élet eredete és időbeli kezdete. Ezek az izgalmas kérdések nemcsak a saját létezésünk megértéséhez visznek közelebb, hanem ahhoz is, hogy megtudjuk, az univerzum más részein történhetett-e hasonló esemény.
Ezen kérdésekre keresik a választ a Cardiffi Egyetem (Wales, Egyesült Királyság) tudósai is, akik most egy érdekes elmélettel álltak elő. Míg a legtöbb kutató szerint az első bonyolultabb, sejtmagos egysejtű élet (eukarióták) legkorábban 1,6-1,7 milliárd évvel ezelőtt, az első igazán összetett, állatinak nevezhető élet 635 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg a Földön, Ernest Chi Fru és csapata szerint ez korántsem biztos. A közép-afrikai Gabon Franceville-medencéjében olyan különleges képződményeket fedeztek fel, amelyekről egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy kövületek-e, vagy sem. Ám ha az ezekről szóló, a Precambrian Research-ben megjelent tanulmány felvetése beigazolódik,
A számítások alapján a lelet 2,1 milliárd éves. A tanulmány azonban hangsúlyozza, hogy ezek az élőlények még mindig rendkívül egyszerűek voltak, csak a beltengerben léteztek, és nem terjedtek el az egész bolygón. Bár ezek végül kihaltak, ha beigazolódik a feltételezés, az azt jelenti, hogy a Földön a jelenleg ismert előtt is kialakult egy „másik élet”.
A Gabonban talált lelet olyan többsejtű élőlények maradványaira hasonlít, amelyek a földtörténeti múltban éltek. Ezek a leletek leginkább a sztromatolitokra és más ősi mikrobás ökoszisztémákra emlékeztetnek, amelyek szintén többmilliárd évvel ezelőtt alakultak ki a Földön. A lelet leírása szerint a többsejtű szervezetek már akkoriban is képesek voltak egymással együttműködni és összetett struktúrákat alkotni, amelyek sokkal nagyobba és bonyolultabbak lehettek, mint az egysejtű élőlények.
Magyarok teremtenek új életet a Földön
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremt a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt. Ha sikerrel járnak, másodszor – vagy, a fentiek tükrében esetleg harmadszor – is életet hozhatnak létre.
A tudósok ún. autokatalitikus, azaz olyan bonyolult kémiai rendszereket terveznének a legmodernebb számítógépes algoritmusokkal, melyek egymással összekapcsolódva képesek újratermelni az élő rendszer komponenseit. Ha a hatodik év végére a projekt beérik, az eredményt nagyjából úgy képzelhetjük el, hogy egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak majd, melyek lassacskán növekednek, és – láss csodát! – néha osztódnak is. Megkockáztathatjuk majd, hogy „mellékhatásként” beindul az evolúció, méghozzá a Földön a múltbelitől és ma ismerttől akár eltérő kiindulópontból és eltérő irány(ok)ba…
Jelenleg a tudósok egy része szkeptikus az elmélettel kapcsolatban, így mindenképpen további kutatások szükségesek a gaboni terület történetének és az ottani körülményeknek a megértéséhez, hogy jobban feltárhassák az ősi életformák kialakulásának körülményeit, és az őket akkor körülvevő ökoszisztémát.
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Getty Images/Surasak Suwanmake
Írd be a keresett kifejezést