Life Fehér Patrik 2024. 08. 05.

Csúnya, de ez az olimpikonok csodafegyvere

Több sportág résztvevői is ezzel az eljárással teszik fittebbé magukat, egyes helyeken több ezer éves múltra tekint vissza. A valós hatás kétséges.

Sok kérdés felmerülhet az emberekben, miközben követik az olimpiát. Az egyik ilyen rendszeresen felmerülő téma a sportolók testével kapcsolatos, és legtöbbször az úszók látványa veti fel a kérdést: mitől sötét foltos az olimpikonok teste?

A válasz a köpölyözés, mely egy több ezer éves múltra visszatekintő eljárás. Lényege annyi, hogy felhevített, lyukas gömböket (van, ahol bivalyszarvakat vagy tulajdonképpen bármilyen más, üreges tárgyat) helyeznek az emberek testére, majd amikor az lehűl (általában 5-15 perc alatt), belsejében a levegő is kisebb helyet foglal el. Az így létrejövő vákuum beszívja a bőrt, illetve az alatta lévő szöveteket is. Pozitív hatásában már az ókori Egyiptom óta hisznek, legkorábban Kr. e. 1550-ben tettek említést róla orvosi körökben.

Kép: China Photos/Getty Images

Kép: China Photos/Getty Images

Kép: Adem Salvarcioglu/Anadolu Agency/Getty Images

Kép: Adem Salvarcioglu/Anadolu Agency/Getty Images

A köpölyözés nem tűnt el az idő útvesztőjében, a középkort is túlélve napjainkban is alkalmazzák. Sportolók az olimpián és azon kívül is használják, izomlazító hatása miatt autóversenyzők is előszeretettel alkalmazzák. Az eljárás nagy figyelmet kapott 2016-ban, szintén az olimpia miatt, amikor is Michael Phelps hátán láthatta a világ a sötét foltokat.

Michael Phelps (Kép: Al Bello/Getty Images)

Michael Phelps (Kép: Al Bello/Getty Images)

Megválaszolva az eredeti kérdést is, a foltokat véraláfutások okozzák: a bőr felszíne alatti hajszálerek elpattannak, amikor a vákuum beszívja a bőrt és a szöveteket. Ez ugyan nem szép, de használói a hosszú távú hatásban bíznak.

A köpölyözés hasznosságát az orvostudomány nem tartja bizonyítottnak, mindössze néhány, nem túl erősen alátamasztott publikáció számolt be bizonyos, korlátozott jótékony hatásról. Egyelőre inkább olyan trendnek tűnik, mint az ezredforduló után a boldog-boldogtalan orrnyergén feltűnt “légzéssegítő” tapasz, vagy a ma is népszerű ún. kineziológiai szalagok felragaszgatása.

Forrás: IFLScience
Kép(ek) forrása: Nyitókép: Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images