Így talál meg mindig a szúnyog, de van ellenszer

A szúnyogok örök társaink nyári estéken, és bárhogy harcolunk ellenük, egy-egy darab mindig megtalálja azt a fedetlen bőrfelületet, ahonnan vért szívhat. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.

A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek, magyarázta Kurucz Kornélia biológus a Kék bolygó című podcastben. 

Így fontos megérteni, hogy miért, hogyan jutnak el hozzánk, és milyen módszerrel találják meg áldozatukat. Eddig is voltak sejtések, de a Nature lapjain megjelent friss kutatás bizonyítja, hogy a szúnyogok bizony “látnak a sötétben” és megtalálnak, ha nem védekezünk. 

Több érzékszervet is használnak

Ehhez pedig észlelési eszközök sorát használják, a kilélegzett levegő szén-dioxid tartalmát is érzékelik, ahogy a bőrfelületről érkező hőt, a szagot és a még a testből érkező párát is észlelik. Az eddigi kutatások szerint bár nem látnak jól, a vizuális észlelés segít nekik abban, hogy elkerüljék a halálos veszélyt, vagyis például azt, amikor egy tenyér nagy sebességgel közeledik feléjük. 

Tíz centiméterről észlelik az emberi bőr által kibocsátott hőt, de az új kutatás szerint nemcsak magát a hőmérsékletet érzékelik, hanem az infravörös sugarakat is, sőt, a támadáshoz egész sor egybeesés kell a kísérlet szerint. 

Life

Az allergiások mentsvára lehet egy magyar fejlesztésű függöny

Megköti a levegőben található szennyező anyagokat, allergéneket egy magyar fejlesztésű speciális textiltermékcsalád.

Ezt csoporttesztel igazolták. Mindkét tesztcsoportban azonos feltételeket teremtettek, de az egyik zónában aktiváltak az emberi bőrt szimuláló termikus infravörös sugarakat. Erre a szúnyogok még nem reagáltak túl intenzíven, hasonlóan viselkedtek a két csoportban. Viszont ahogy az emberi jelenlét egyéb tényezőit is hozzáadták, (a kilélegzett levegőnek megfelelő mennyiségű szén-dioxidot és egy használt kesztyűből származó bőrszagot jutattak be), megduplázódott az érdeklődésük. Tehát az infravörös jelek mellett kell más “igazolás” is a szúnyogoknak a szúráshoz, viszont kulcsfontosságú volt ezek megléte. 

A mérések alapján a tíz centiméteres érzékelési határ itt hetven centiméterre növekedett. A tudósok szerint a védekezés egyik hatékony eszköze lehet a laza, buggyos ruházat alkalmazása. Ez ugyanis nem feszül rá a bőrfelületre, a szövet és a bőr közötti levegős terület így elfedi az infravörös sugarakat, melyeket így nehezebben érzékelnek a szúnyogok. 

Persze a tudósok megjegyezték, hogy a vérszomjas kis rovarokban nem egy inger váltja ki a vadászösztönt, kellenek hozzá a már említett tényezők is, így a legjobb, ha a védekezésünk is többrétegű.