Így, a 2020-as évek közepén már egyértelműen kijelenthető, hogy az emberiség vezető űrhatalmai és űrtechnikai cégei a környező égitestek meghódításának gondolatával kacérkodnak. Ez megannyi érdekfeszítő kihívással jár, és sok olyan apróság is van, amire elsőre nem gondolnánk. Egyértelmű az életfeltételek biztosítása, az extrém hőmérséklet, a sugárzás káros hatásainak kezelése, a biztonságos űrutazás feltételeinek megteremtése.
Ezek mellett még az órára is gondolni kell, mert más égitesten bizony az is másképp ketyeg. Ahogy változik a gravitáció, úgy változik az idő érzékelése is, Einstein relativitáselmélete a valóságban is működik. Ebből következően a Holdon, még ha csak nagyon kis mértékben is, de gyorsabban telik az idő, mint a Földön. Egy földi nap, vagyis 24 óra a Holdon 58,7 mikromásodperccel gyorsabban telik.
Ez pedig a századmásodpercre pontosan kitalált rakétáaindítások, röppályák világában akár katasztrófát is okozhat. Ezért kell egy külön, holdi időszámítás, aminek szükségességét már több fórumon jelezték a szakemberek.
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tavaly kezdeményezte az egységes holdi időszámítás definiálását, amelyhez idén a Fehér Ház utasítására csatlakozott a NASA, majd később egyéb űrügynökségek is. A NASA pedig most hivatalosan is bejelentette, hogy a kezdeményezés élére áll, az Amerikai Űrkutatási Hivatal hivatalosan is megerősítette, hogy már dolgoznak egy holdi időzóna kialakításán.
A cél a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel együttműködve a koordinált holdi idő (LTC) létrehozása. Ezzel 2026-ra akarnak elkészülnu, a Földön már alkalmazott időzónákhoz hasonlóak létrehozásával, de a fejlesztés még csak a kezdeti lépéseknél tart, így nincs konkrét adat még arról, hogy fognak járni a holdi órák.