Manapság már annyi mindennek van világnapja – miért épp a kávé lenne kivétel? Érdekes mondjuk ennek az italnak az effajta ünneplése, ugyanis 2014-ben például abban egyeztek meg szakmai szervezetek, hogy október elsején legyen a világnap – ehhez képest számos ország, köztük például az USA, India, Dél-Afrika, Etiópia vagy éppen Magyarország szeptember 29-ét szentelte a kávénak.
Persze a világnapról nem beszélhetnénk kávé nélkül. Eredete kapcsán különféle mendemondák is születtek, de az első hiteles, bizonyítható megjelenése az italnak a 15. századra tehető. Ekkor már említést tesznek róla Jemenben, ahol a kávébabot már pörkölték és hasonló eljárással főzték, mint ahogy ma is fogyasztjuk. Ismert volt már élénkítő, ébresztő hatása is, mivel a szúfi szertartásokon arra használták az italt, hogy a vallási rituálék során ébren maradjanak a résztvevők.
Európában az 1600-as évek kezdetével terjedt el a kávé olasz közvetítéssel. Nem véletlen, hogy a kávékultúrára nagy hatással voltak a taljánok, máig a legnépszerűbb fogyasztási módok közé tartoznak azok a receptek, melyek eredetileg a csizma területén születtek.
De mi is a kedvencünk? A világ ízlését nehéz lenne felmérni, de a Google-keresésekre alapozva a toplista élén a cappuccino áll. Ennek receptje közismertnek mondható, és ugyanez elmondható a második helyezett espressóról és a még dobogós hagyományos fekete kávéról is. Negyedik helyre az americano ért oda, mely nem más, mint vízzel hígított espresso, az ötödik pedig a mokka, mely egy tejes espresso némi csokival megbolondítva, gyakran tejszínhabbal és csokireszelékkel kiegészítve.
Talán mindegy is a forma: aki szereti a kávét, majdhogynem bárhogy megissza. Szerencsére van is mit inni: 2023-ban például 178 millió darab 60 kilós zsák telt meg leszüretelt kávébabbal. Ennek több mint fele Dél-Amerikában termett, az abszolút listavezető pedig Brazília, aki a világ teljes termésének kb. negyedét adja.