Újabb arc tűnt fel egy Marson készített fotón

Évek óta barangolnak a NASA guruló szerkezetei a marsi tájakon, értékes adatokat gyűjtve és képeket készítve. Fontos munkájuk során időről-időre bekerülnek a hírek fősodrába is, főleg furcsa, érdekes fotóik miatt, amelyek túlságosan is ismerősnek tűnnek: egy kanál, egy fánk, vagy egy arc tűnik fel a képeken.

A Perseverance rover által készített legutóbbi kép pont az utóbbi kategóriát erősíti A fotó bal szélén egy furcsa alakú kő látható, amely egy oldalán fekvő arcra emlékeztet, kivehető szemekkel, orral és szájjal. Bár kicsit összenyomott, az emberi archoz való hasonlóság tagadhatatlan.

A Mars arcai

A Perseverance jelenleg a Jezero-kráteren halad keresztül, egy olyan marsi régión, amely valaha víz alatt állhatott. A NASA rover szeptember 27-én készítette ezt a képet a jobb oldalán lévő kamerával. 

A friss kép, a szundító kőember a bal oldalon. fotó: NASA/JPL

A Mars egy száraz, hideg sivatagi világ, tele furcsa kinézetű sziklákkal. A bolygó a fő aszteroidaöv mellett helyezkedik el, és légköre csupán 1%-a a Földének, ami azt jelenti, hogy az űrkőzetek könnyedén áthaladnak a marsi légkörön, többnyire sértetlenül érnek földet, és nagyobb darabokban maradnak meg, szemben a Földön széteső törmelékkel. Ennek ellenére a felszínt borító sziklák többségét vulkáni tevékenység, szél általi erózió és egykori vízáramlások formálták, amelyek már rég kiszáradtak.

Az oldalt fekvő arc csak a legújabb furcsaság a Perseverance albumában, aminek természetesen nincs köze semmilyen ősi civilizációhoz, idegen lényekhez. Az, hogy arcokat látunk élettelen tárgyakban, egy pareidolia nevű jelenségnek köszönhető, amely egy pszichológiai illúzió.

A Marson talált furcsaságok közül a nagy klasszikus mindenképpen az emberarcú hegy, amit a Viking 1 Orbiter fotózott 1976-ban.  A Marsi Arc egy másfél kilométer átmérőjű hatalmas sziklatömb, amelyet már 1976. július 25-én, a küldetés legelső szakaszában fotózott a szonda a Cydonia nevű területen. A Marsi Arc a Földről is megfigyelhető, sok találgatásra okot adó képződmény. A fotó nyomán akkor is felmerültek az értelmes idegen lényekkel kapcsolatos pletykák, ám ezt később a Mars Global Surveyor sokkal jobb felbontású kameráinak felvételei cáfolták.

A legendás első marsi arc, bal oldalon nagy vitát kiváltó felvétel 1976-ból, mellett a friss, nagy felbontású verzió

Agyunknak köszönhetjük

Tömören egy olyan illuzórikus érzetről van szó, amely során bizonytalan és véletlenszerű ingereket (többnyire hangokat vagy képeket) konkrétnak és tisztán kivehetőnek érzünk. Az ismertebb példák közé tartozik, amikor a felhőkben látni vélünk állatok alakját vagy arcokat a Hold felszínének mintázatában, vagy rejtett üzeneteket hallunk ki a visszafelé lejátszott lemezen.

A szó a görög para, azaz ebben a kontextusban “rendellenes”, és az “eidolon”, azaz “kép” szóból származik, ami az eidos szóból (kép, forma) ered. A pareidolia az apophenia egy altípusa.