1946. október 24-én, egy ballisztikus rakéta szállt fel az új-mexikói White Sands Rakétakísérleti Telepről. Ez volt az első ember által alkotott eszköz, amely átlépte a a világűr határának számító, 100 kilométer magasan fekvő Kármán-vonalat, és ez a jármű készítette az első űrfotókat is.
Ezt egy Devry 35 mm-es kamerával hozták össze, mely másfél másodpercenként készített új képkockát. Az alábbi, 105 kilométer magasan készített felvétel volt az első, amelyen a Föld is látszott, ezen belül is az Egyesült Államok délnyugati része.
A rakéta egy része, amely lehetővé tette a fotózást, eredetileg német fejlesztés volt, amelyet a Harmadik Birodalom katonai célokra hozott létre. A második világháború során a V-2 robbanásai 2754 ember életét követelték, és 6523 ember súlyos sérüléseket szenvedett. A rakéták gyártása még pusztítóbb volt, mivel az embertelen munkakörülmények miatt 10 500 hadifogoly vesztette életét.
Az egyik tesztrepülés során a rakéta olyan magasra emelkedett, hogy az első ember alkotta tárgy lett, amely az űrbe jutott. A háború után a rakéta technológiája, és vele együtt a fejlesztői az Egyesült Államokba emigráltak, ahol nemcsak katonai, hanem űrkutatási célokra is használták a V-2-eseket. Ez volt az Operation Paperclip (Gemkapocs hadművelet).
A rakéta rendszeres bevetéseivel 1946 és 1950 között körülbelül 1000 fotót készítettek az űrből.