Szívszorító az ország karácsonyfájának története
A fenyő a Magyar Honvédség katonáinak és a katasztrófavédelem szakembereinek közreműködésével érkezett a fővárosba karácsonyi díszekben pompázó kamionnal. A huszonhét felajánlott fa közül kiválasztott dubicsányi fenyőt november 24-én, vasárnap vágták ki, majd november 25-én, hétfő reggel állították fel a budapesti Kossuth téren.
A kiválasztáskor a leendő karácsonyfa méretét, formáját és lombozatát, illetve a műszaki szempontokat egyaránt figyelembe vették.
A fa a borsodi településen élő család számára emlékek hordozója volt, alatta generációk ünnepeltek, hűségesen végigkísérte őket életük meghatározó pillanatain – olvasható az ország karácsonyfájának holnapján. (Igen, van ilyen is…)
A tulajdonos elmondása szerint a fa mindennapjaik része volt, egy csendes tanúja az évek múlásának, és most ez az élő jelkép az egész ország számára hozza el a karácsony hangulatát.
“Nehéz szívvel engedjük útjára ezt a fát, hiszen szinte a családunk részévé vált az évek során. Gyerekkorom óta végigkísérte a közös ünnepeket, alatta bontottunk ajándékot, itt készültek a legszebb karácsonyi fotóink. Most mégis örömmel adom az országnak, hiszen tudom, hogy sokak szívét melengeti majd, ahogyan miénket is annyi éven át”
– mondta a családfő, akinek a telkén állt a fa.
Így érkezett meg a fővárosba az ország karácsonyfája:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A hatalmas karácsonyfa a Dubicsány – 26 sz. főút – 260 sz. elkerülő út – 306 sz. főút – M30 autópálya – M3 autópálya – M35 autópálya – 4 sz. főút – M4 autóút – M0 autóút – M7-M1 autópálya Közös bevezető szakasz – XI. Budaörsi út – BAH csomópont – XII. Alkotás u. – Krisztina krt. – Széll Kálmán tér – Margit krt. – Bem József u. – Tölgyfa u. – Margit híd – Jászai Mari tér – Balassi Bálint u. – Kossuth Lajos tér útvonalon érkezett meg Budapestre. Már csak a díszítés van hátra, amelye az elkövetkezendő napok feladata lesz.
Az ország karácsonyfája adventtől vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret, lebontását követően pedig a faanyagot – tűzifaként – rászorulóknak ajánlja fel az Országgyűlés Hivatala.
Mióta állítanak karácsonyfát hazánkban?
Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt. A karácsonyfa-állítás szokása hazánkban a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében.
A források egymásnak is ellentmondanak abban a kérdésben, kinek köszönhetjük ezt a hagyományt. Egyesek szerint 1819-ben Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek, 1824-ben.
A 2017-es karácsonyfa a Parlament előtt – Fotó: Szirtesi László/Getty Images
A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években az adventi időszakban Pesten már fenyővásárok voltak.
Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött.
A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ben, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelenik meg.
Forrás:
orszagkaracsonyfaja.hu, Wikipédia
Kép(ek) forrása:
MTI fotóbank
Írd be a keresett kifejezést