Brazília délkeleti partjai mentén fekszik az Ilha da Queimada Grande nevű sziget. A 43 hektáros terület legmagasabb pontja 206 méter, és biztos szép lehet onnan, ahogy az Atlanti-óceánon felkel a nap. Ezt azonban nem láthatja ember, ugyanis a szigetre lépést megtiltotta a brazil kormány.
Ismerve a sziget másik nevét (Kígyó-sziget), ezen már kevésbé lepődünk meg. A név ugyanis valóban a kígyókhoz köthető, elsősorban az arany lándzsakígyóhoz. Ez egy súlyosan veszélyeztetett viperaféle, ami miatt fontos vigyázni is rá, a tilalom azonban sokkal inkább amiatt indokolt, mert ennek a kígyónak van az egyik leghalálosabb mérge.
Mindez azért alakult ki a hüllőknél, mert gyakorlatilag ezen a szigeten ragadtak. A zsákmányállatok rövid úton kipusztultak, gyakorlatilag egymásra maradt a több ezer kígyó. Kannibalizmus helyett azonban elkezdtek más irányokba nézni táplálékért: a levegőbe. Célba vették a madarakat.
Ahhoz, hogy becserkészésük hatékony legyen, ki kellett fejleszteni egy gyorsan ölő mérget. Nem laknának jól a kígyók, ha megmérgeznék a madarat, de az el tud repülni, és csak az óceán felett pottyan le az égből. A méregfejlesztés annyira jól sikerült, hogy az embernek sincs sok esélye a túlélésre. A harapást veseleállás, szövetelhalás és belső vérzések követik, ezek kezelés nélkül egy órán belül garantálják a halált.
A szigetre egyedül néhanapján a brazil haditengerészet egy-két tagja merészkedik ki, de ők is csak azért, hogy karbantartsák a már rég automatizált világítótornyot.