![](https://firstclass.hu/uploads/2025/02/PIA22207large.jpg)
A képeket a marsjáró (nyitóképünkön) Mastcam nevű eszköze készítette, amit a NASA szakemberei konyhanyelven a Curiosity szemeinek neveznek. A felhőket január 17-én észlelte az eszköz, és 16 percig sikerült fotókat készíteni a jelenségről.
Ezek a felhők a Földön is léteznek, úgynevezett éjszakai világító felhők. A felső légkörben keletkeznek, és még jóval napnyugta után is képesek befogni a napfényt, így a szürkületben különleges színekben pompáznak. A jelenség kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat.
Az viszont már biztos, hogy a Marson is előfordulnak. A vörös bolygón a felhők főként szárazjégből állnak, amikor a vékony marsi légkörben a fagyott szén-dioxid felhőkké áll össze. A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxid, és kellő magasságban, elég alacsony hőmérsékleten kialakulhatnak a jégkristályok.
A rejtély csupán a hogyan, a tudósok még nem tudják mi hűti le ennyire a légkört ezen a helyen, feltételezésük szerint a marsi gravitációs hullámok teremthetnek megfelelő feltételeket a felhők számára.
Kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS/SSI
Ilyen szép fotók ritkán készülnek, de maga a jelenség régóta ismert, ilyen felhőket elsőként a NASA Pathfinder űrszondája észlelt 1997-ben. A Curiosity 2012 óta van a Marson, és hét évbe telt, mire sikerült elcsípnie a látványos égi jelenséget, a Perseverance pedig még sosem futott bele négy év alatt. Ennek a kutatóeszközök elhelyezkedése lehet az oka, a tudósok szerint a Mars egyes régiói jobb feltételekkel rendelkeznek a felhők kialakulásához, vagyis a Gale-kráter jobb hely a megfigyeléshez, mint a Jezero-kráter, ahol a Perseverance dolgozik.