Life Fehér Patrik 2025. 02. 26.

500 éve nem nőttek a bérleti díjak egy városban

Az 1520-as években épült kisvárosban az alapítása óta ugyanolyan áron bérelhetnek lakásokat az emberek, de épp ezért csak az igazán rászorulók élnek ott.

Manapság világszerte téma a lakhatási válság, alig akad olyan fejlett ország, ahol ne lenne probléma, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak elképesztően tempóban és mértékben emelkednek, ám ezt nem követik le a fizetések. Ehhez képest a németországi Fuggerei egy olyan sziget, amelynek a létezését alig hiszi el az ember, amikor azt hallja róla, hogy

az 1520-as évek óta nem változott az ottani lakások bérleti díja.

Fuggerei nem mondható teljesen független településnek, gyakorlatilag egy fallal körbevett terület Augsburg városán belül. Ez a világ legrégebbi, ma is működő államilakás-projektje. Alapítója a gazdag Fugger család egyik tagja, Jakob Fugger volt, aki célzottan a legszegényebb réteg lakhatását szerette volna ezzel segíteni.

A képre kattintva galéria nyílik Fuggerei városáról:

8 fotó megtekintése

Első körben, 1523-ra 52 ház készült el. A beköltözők évi egy rajnai forinttal, napi három imával, valamint közösségi munkával fizettek otthonukért. Ezek napjainkra sem változtak: a rajnai forint ma 0,88 eurónak felel meg, azaz kb. 350 forint az éves bérleti díj. Ma is elvárás az ide költözőktől a katolikus vallás gyakorlása, valamint a közösségért végzett munka.

Pénzügyileg ugyan jól hangzik az élet Fuggereiben, és még a lakások sem rosszak a maguk 45-65 négyzetméteres alapterületével, azt azonban le kell szögezni, hogy ez tényleg leginkább a rászorulóknak jelent lehetőséget. Napjainkban 150-re tehető az itt élők száma, nekik pedig arra is figyelni kell, hogy este 10-re hazaérjenek, ugyanis ekkor bezárják a városrész öt kapuját.

Európa egyik leggazdagabb családja volt

Sokaknak akár az iskolai tanulmányokból is ismerős lehet a Fugger név, nem véletlenül.

Az augsburgi família takácsiparral alapozta meg vagyonát, melyet aztán pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelezéssel hizlalt elképesztő szintre. A Fuggerek a középkor és a kora újkor fordulóján ( a 15. század végétől a 17. századig) a kontinens legtehetősebb nem nemesi famíliái közé tartoztak, birtokaik kisebb országrészeket tettek ki, a pápáknak hiteleztek, befolyásuk volt a német-római birodalmi ügyekre, a császárválasztásra is.

A családnév köznevesült, a magyarban a fukar (fösvény, szűkmarkú) kifejezésben ma is tovább él.

Forrás: Wikipédia
Kép(ek) forrása: Getty Images