
A Mars jelenleg nem tűnik túl vonzó utazási célpontnak. Az extrém hőmérséklet, a rendkívül ritka légkör, a sivatagos táj és a magas sugárzási szint ellen nem elég a naptej. Pedig a múltban még volt víz, sőt óceán is homokos parttal a vörös bolygón – állítja a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban közzétett friss publikáció.
A tudósok ezt a következtetést a Csu-zsung nevű marsjáró adatait elemezve vonták le. Az eddigi felfedezések bizonyítékai arra engedtek következtetni, hogy voltak folyók, amelyek mély völgyeket vágtak a felszínbe, de a marsi óceánok létezése ezidáig vitatott kérdés volt.
Így lehet elképzelni a múltbéli Mars felszínét óceánokkal. (illusztráció: dottedhippo/getty Images)
A Mars északi sík vidékéről származó adatok nagyon hasonlók ahhoz, amiket a tudósok megelőzően a Földön is találtak, amikor ugyanezzel a radaros módszerrel vizsgálták a bolygónkat. Tipikus tengeri partvonalra jellemző kőzetrétegeket fedeztek fel, melyek a földihez hasonló szögben helyezkedtek el, megdőlve egy alföld vagy óceánfenék irányába. Ráadásul az adatok arra is rámutattak, hogy ez a partszakasz mozgásban volt az idők során, növekedett, változott az alakja.
Ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a vörös bolygó óceánjánál lehettek apályok és dagályok, a víz hullámzott, egy közeli folyó pedig hordalékát rakta le ezen a területen.
A felfedezés azért jelentős, mert ez jó célpont lehet a helyi élet nyomainak kutatására. A Földön is ilyen sekély vízparti szakaszokon alakultak ki először primitív létformák.