
Még 2022-ben született meg az az ENSZ-határozat, mely 2025-ös évet gyakorlatilag a gleccserek védelmének szentelte. Ennek egy szimbolikus, ám tartósan emlékeztető lépése az, hogy március 21-ét kinevezték a gleccserek világnapjának.
A hegyekből a gravitáció hatására szép lassan lecsúszó jég- és hótömegek nem csupán látványos természeti képződmények: kétmilliárd ember ivóvízellátását biztosítja világszerte a gleccservíz és a hóolvadék. A Földön jelenleg kb. 275 ezer gleccser található, melyek bő hét magyarországnyi, 700 ezer négyzetkilométernyi területet fednek.
Létüket azonban veszélyezteti a klímaváltozás: a jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re eltűnhet a gleccserek harmada. Ez nem csak az ivóvíz miatt kulcskérdés sokak számára, de a tengerek szintemelkedését is magával hozza, nem beszélve a hegyvidékeken megváltozó klímáról és életkörülményekről.
Hogy mindezt hogyan lehetne megállítani, az még továbbra is kérdéses. Az ENSZ az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését sürgetné, de a világ nemigen halad ebbe az irányba.
Magyarországhoz egyébként az ausztriai Dachstein-gleccser található legközelebb, mely Stájerország és Felső-Ausztria határán fekszik. A világ legnagyobb gleccseréért az Antarktiszig kell utazni: a Lambert-gleccser 80 km széles, 434 km hosszú és körülbelül 2500 m mélyre hatol a tengerbe.
A képre kattintva galériánkban megtekintheted, mire emlékezhetünk mostantól március 21-én és mi mindent veszíthet a világ, ha nem figyelünk környezetünkre: