Életre utaló nyomokat találtak egy távoli bolygón

A Cambridge-i Egyetem egyik kutatócsoportja a K2-18b nevű bolygó légkörét vizsgálva olyan molekulák nyomaira bukkant, amelyeket a Földön kizárólag egyszerű élőlények termelnek.

Ez már a második alkalom – és ez ígéretesebb is –, hogy a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) olyan vegyi anyagokat észlelt egy bolygó légkörében, amelyek az élethez köthetők.

A kutatócsoport és független csillagászok is hangsúlyozzák azonban, hogy a végleges következtetésekhez további adatokra van szükség. „Ez eddig a legerősebb bizonyíték arra, hogy talán van élet odakint. Reálisan mondhatom, hogy egy-két éven belül megerősíthetjük ezt a jelet” – nyilatkozta Nikku Madhusudhan professzor a BBC-nek.

Árulkodó molekulák

A kutatócsoport azt találta, hogy a légkörben legalább két olyan molekula kémiai nyomai észlelhetők, amelyek összefüggésbe hozhatók az élettel: dimetil-szulfid (DMS) és dimetil-diszulfid (DMDS). A Földön ezeket a gázokat tengeri fitoplanktonok és baktériumok termelik.

Madhusudhan professzor még tovább ment: „Ha megerősítjük, hogy van élet a K2-18b-n, akkor az lényegében azt is megerősítené, hogy az élet nagyon gyakori a galaxisban.”

Még semmi sem biztos

Kételyek természetesen vannak:  az észlelés még nem felel meg annak a tudományos standardnak, amely egy felfedezés bejelentéséhez szükséges. Ahhoz ugyanis a kutatóknak körülbelül 99,99999%-os bizonyosságra van szükségük arról, hogy eredményeik helyesek.

Life

Ez az eddigi legfélelmetesebb űrbeli videó

Bár a Hold-missziók hírneve a legnagyobb, az 1980-as években is bőven voltak vakmerő küldetések az űrben, mint például az 1984-es műholdbefogás.

Ezt a tudományban „ötszigmás” eredménynek hívják. A mostani eredmények viszont csak ún. háromszigmásak, azaz 99,7%-os bizonyosságúak. Ez soknak hangzik, de még nem elég meggyőző a tudományos közösség számára. 

Ám még ha a cambridge-i csapat el is éri az ötszigmás szintet, az sem lesz megcáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy valóban van élet a bolygón, mondta Catherine Heymans professzor, az Edinburgh-i Egyetem oktatója és Skócia Királyi Csillagásza, aki nem vesz részt a kutatásban. „Még ekkora bizonyosságnál is megválaszolandó lesz a kérdés, honnan származik ez a gáz” – mondta a BBC-nek.