Magyar újítás csaphat oda a szúnyogoknak idén

Az új hordozóanyagokat a HUN-REN TTK kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival kísérletezték ki, ami nem csak az irtószerek hatékonyságát növelik, de környezetbarátak is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nem csak az apró rovarok bosszantó csípései, de a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

Környezetbarát és hatékony

Napjainkban a legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az ún. vegyszeres irtás, az ilyenkor használt szerek azonban nem csak a vérszívókat, de sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva.

Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el. Ezeket a módszereket nevezik biológiai szúnyoggyérítésnek.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Life

Így talál meg mindig a szúnyog, de van ellenszer

A szúnyogok több módszerrel is képesek felfedezni emberi áldozatukat, ezek közül egyet most azonosítottak a kutatók, ami ellen szerencsére akad védekezés is.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, pl. homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A a gyakran választott homokszemcsék ugyan természetes anyagok, de éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az írtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen.

A hordozóanyag a megoldás

A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát, hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyogkoncentráció.

A kutatók új megoldása a gipsz, a cement és a karboximetil-cellulóz (ismertebb nevén tapétaragasztó) tulajdonságait kombinálja, aminek eredményeként a szúnyogirtó szert egy lyukacsos adszorbensre lehet felvinni.

A víz felszínére szórt szemcsés készítmény részecskéiből aztán addig oldódik ki a szúnyoglárvákra ártalmas méreg, amíg azok lebegni képesek, ezután vízzel telítődve, természetes anyagként süllyednek az aljzatra. A méreganyag pedig feladatát elvégezve ez idő alatt el is bomlik. A módszer komoly jelentőséggel bír hazánk természetese vizeinek, kiemelten a turisztikai jelentőséggel is bíró Balaton, Velencei és Fertő-tó megóvása érdekében.