Life Takács Norman 2025. 06. 07.

Nincs ennél férfiasabb fürdő Magyarországon

Azt hittem, egy dézsa sörben fogok elmerülni. Részben tévedtem, de amit kaptam, az így is túltett minden wellness-sztereotípián.

„A bejárat után, a pénztár mögött jobbra, le a lépcsőn” – kaptam a a kissé kacifántos útba igazítást, és valószínűleg ha nem állítanak irányba, akkor még a reklámtábla ellenére is nehezemre esett volna megtalálni azt a jellegtelen kis lépcsősort a Szent Lukács gyógyfürdőben, melyen tétován leereszkedve elértem célomhoz. Ismét egy ékes példája annak, hogy ne ítéljük meg a könyvet a borítójáról, hisz ami odalent várt rám, az minden volt, csak nem érdektelen.

Ugye mint az köztudomású, az istennők tejben és vajban fürdenek, ám a férfiszív teljesen másféle kényeztetés irányába noszogat minket. A szőrös, tesztoszteront és gépolajat izzadó istenek mintájára mi is sörben áztatnánk fáradt tagjainkat. Szerencsére nem kell Csehországig mennünk, hogy ezt megtehessük, elég ellátogatnunk a Széchenyi vagy Lukács gyógyfürdőbe.

Csend, forróság és árpaillat. (Forrás: Thermal Beer Spa)

Természetesen megvan a halandók számára lefordított, pragmatikus magyarázata annak, hogy miért érdemes ilyesmivel kísérletezni: ugye a termálvíz ápolja a bőrt, tisztítja a pórusokat és ellazítja a fáradt izmokat, míg a B-vitaminban és olajokban gazdag… de mindez teljességgel mellékes, hisz az ilyen, intellektusunkkal kommunikáló érvek eltörpülnek az eredendő rock ‘n roll élmény mellett, hogy sörben fürödhetsz.

Nos, sörszármazékban, hogy pontosak legyünk, hisz a vödörke, melyet a két személy számára kialakított dézsába engedett forró termálvízbe merítenek, voltaképp árpával, komlóval, és mindenféle, sörkészítés során visszamaradt illatos sókkal van tele. Ez kicsit kiábrándító lehet azoknak, akik azt képzelték, hogy effektíve sörben fognak lubickolni, de ezt a luxust meg kell hagyjuk azoknak, akik az ilyesmit megengedhetik maguknak, hisz a 45 perces merítkezés így is 20 000 forintnál kezdődik.

Sörben az igazság!

A sör története évezredekre nyúlik vissza, és több civilizációban is fontos szerepet játszott: a sumerok, az egyiptomiak és a mezopotámiai népek egyaránt készítettek sört vadbúzából és árpából, már jóval a komló használata előtt. A sör jellemzően friss, szűretlen, élő ital volt, amelyet gyógyító és isteni eredetű nedűnek tartottak. Bár a modern sörfürdők koncepciója viszonylag új keletű, a sör bőrön keresztüli alkalmazása és testre gyakorolt hatása már az ókorban is elképzelhető volt a társadalmi elit körében.

Ám ne csüggedjünk, hisz csak a szemérmességünk szab határt annak, hogy a kád mellé helyezett hordóból mennyi kézműves sört fogyasztunk: gyakorlatilag korlátlanul csapolhatunk abból a hideg, habzó, aranysárga cseh nedűből, melyet a dézsából kispórolt a rút realitás. Annál is inkább, mert ha az alkalmazottak nem figyelnek (márpedig igencsak furcsa lenne, ha árgus szemekkel vizslatnának minket egész ottlétünk alatt!), előfordulhat, hogy a sörfürdő élmény fokozása érdekében egy-két korsónyi lager véletlenül a fejünkre, vagy épp a fürdővízbe löttyen. Nem mondom, hogy az esetemben ez történt, viszont az ellenkezőjét sem állítom…

A privát sörcsapoló lány sajnos nem része a csomagnak… (forrás: Thermal Beer Spa)

Szóval, a fürdő előkészítése után magamra hagytak, és behúzták a diszkrét magány látszatát fenntartani hivatott tolóajtót, én pedig a szertartásosság hallgatólagos légkörére fittyet hányva csobbantam bele a vízbe, hogy aztán kissé megilletődötten konstatáljam, hogy „ez bizony forró”.

A személyzet egyébként roppant előzékenyen állít a fürdő hőmérsékletén, meleg vagy hideg vízzel adjusztálva azt a vendég kényes ízlése szerint. Az én ízlésem szerencsére nem kényes, és szégyentelenül vissza is éltem ezzel a lehetőséggel, már-már elviselhetetlen forróságúra fűtve a vizet, azt kockáztatva, hogy a túltelített dézsa peremén egy-egy meggondolatlan mozdulat hatására túlcsordul a kénes/sörös keverék.

Ez a mondhatni kellemes szenvedés csak tovább növelte az élvezeti faktort, hisz szinte-főve kortyolgatni azt a hideg sört igazán páratlan gyönyörűség. Ráadásul még mindig van hová fokozni: a kád hátrészébe épített ügyes kis szerkezet folyamatosan apró légbuborékokkal masszírozza a hátat, és ha vagy olyan kéjenc, hogy hátradöntött fejjel fülig elmerülj, akkor még a tarkód és a skalpodat is stimulálhatod, ami olyan éteri élmény, hogy azt nehéz szavakkal leírni, pedig az ilyesmi nem szokott nehezemre esni.

Na, ilyen az igazi habos szagos szórakozás! (Forrás: Thermal Beer Spa)

Majdnem túl sok – így lehetne megfogni a lényegét. De csak majdnem. Ez jellemzi az egész rituálét, és pont emiatt annyira elképesztően kellemes. Abban a forró vízzel telt, kéntől és sörtől fanyar dézsában fekve megszűnik a kinti világ, és mivel ezen írás kedvéért az „addig maradsz, ameddig jólesik” kegyelmi állapotában lebegtem, nem állt módomban megállapítani, hogy mennyi idő telt el a kezdés óta. 10 perc? Fél óra? Lehet, hogy már beesteledett odakint? Ha az illem béklyója nem húzott volna vissza a valóságba, valószínűleg még most is abban a fakádban feküdnék.

Jobb híján kiváló

Fontos különbséget tenni a valódi „élő” sörrel végzett kezelések és az ún. sörkomponensekkel működő fürdők között. Utóbbiaknál a sör teljes formáját kivonják a képletből, és csak egyes elemeit (például komlót, árpát vagy sörélesztőt) használják fel. Ez technológiai szempontból praktikusabb és olcsóbb, viszont a bioaktív anyagok elérhetősége korlátozottabb lehet. Az élő sör komplex hatásait, úgy mint a fermentáció során képződő enzimek vagy vitaminok jelenlétét ezek a fürdők jellemzően nem reprodukálják. A hatás így inkább relaxációs, mint terápiás jellegű.

Mindezt úgy, hogy nem volt társaságom. A szomszédban évődő külföldi srácok látható (és hallható) módon remekül szórakoztak, el tudom képzelni tehát, hogy azok számára, akik nyitottak arra, hogy a kádjukat megosszák valakivel, a sörfürdőzés még nagyobb buli tud lenni. Én mondjuk tökéletesen elégedett voltam azzal, hogy egyedül ázzak a vízben és ázzak el a sörtől, nem éreztem úgy, hogy csorbult az élmény, sőt! Úgy vélem, hogy ez pont egy olyan, rituális, meditatív kikapcsolódás, amit csak egyedül tudsz igazán kiélvezni, de ez persze ne tartson vissza senkit attól, hogy párosan vesse bele magát a… nos, vízbe.

A korábbi írásaim alapján talán észre lehet venni, hogy nem szokásom csak azért dicsérni valamit, mert újságírói minőségben lehetőségem volt kipróbálni, és presztízskérdést csinálok abból, hogy a véleményemet nem lehet megvásárolni. Ennek fényében állítom tehát, hogy a sörfürdő egy zseniális ötlet, és összetehetjük a két kezünket hálánk jeléül, hogy ezt a nagy múltú cseh unikumot behozták Magyarországra, és igyekeznek meghonosítani.

Általában látványos hitetlenkedéssel és szkeptikus szemforgatással reagálok az afféle kijelentésekre, hogy „olyan, mintha újjászülettem volna”, de ahogy kiléptem a Lukács gyógyfürdő kapuján, nem tudtam nem észrevenni, hogy bizsereg a bőröm, a lépteimbe visszatért a ruganyosság, kipihentebbnek éreztem magam, és igen… mintha kicseréltek volna. Orbitális közhely, de így történt. Szóval nem tudom eléggé ajánlani ezt a szolgáltatást. Időpontot foglalni természetesen a Beer Spa oldalán van lehetőség, és a sörfürdőzés mellett kipróbálhatjuk a jégfürdőt, beülhetünk egy masszázsra, vagy akár kombinált belépőt válthatunk, mely egész napos bejárást biztosít a Lukács gyógyfürdőbe. Ami Beer Spát illeti, a külföldiek már rátaláltak, szóval itt az ideje, hogy mi magyarok is felfedezzük ezt a kincset! Én pedig most megyek, hogy kipiszkáljam a fülemből a komlódarabkákat!