Ezért csöppen el az orrod a csípős paprikától

Amikor egy csípős ételtől égető érzést tapasztalunk, általában egy kapszaicin nevű vegyület a felelős. Ez a vegyület a chilipaprikák aktív hatóanyaga, amelyek a Capsicum nemzetségbe tartozó termések, a szelíd kaliforniai paprikától kezdve a hírhedt Carolina Reaper chiliig bezárólag. Elsősorban a magokat tartó vékony hártyában található, bár néhány chilipaprika húsában is előfordulhat.

A csípős paprikák ezt a tulajdonságukat védekezésként “fejlesztették ki”, hogy megakadályozzák az állatokat abban, hogy megegyék őket. Érdekes módon a kapszaicin csak az emlősöket irritálja. A madarak például büntetlenül ehetik a tűzforró chiliket, mivel az ő TRPV1-receptoraik finoman, némileg eltérnek a miénktől – rájuk “hangolta” az evolúció a paprikákat, hiszen az elfogyasztott termés magjait sokkal nagyobb területen szórják szét ürülékükkel.

Léteznek más vegyületek is, amelyek hasonló csípős ingert váltanak ki, mint például az allil-izotiocianát, egy, a keresztesvirágúakban megtalálható vegyület, amely a mustár, a torma és a wasabi csípős, illékony erejét adja.

Miért érezzük a csípős ételeket „forrónak”?

Ezek a vegyületek irritálják a test nyálkahártyáit, amelyek egyes szervek és testüregek – például a gyomor, a tüdő, a száj, a szem és az orrlyukak – belső borítását képezik. Az irritációs választ az váltja ki, hogy a vegyület a hártya bizonyos receptoraira kapcsolódik, amelyeket a fájdalom és a hő ingerel. A kapszaicin esetében ez a TRPV1-receptor.

A test és az agy azt a jelzést kapja, hogy veszélyben van, ezért utasítja a nyálkahártyákat, hogy több váladékot termeljenek az idegen anyag kiöblítésére. Ennek következtében elkezdünk nyáladzani, a szemünk könnybe lábad és az orrunkból elkezd folyni a váladék.

Még ha nem is szippantjuk fel a csípős ételt, az orrunk akkor is reakcióra késztethető, mivel a szájban és a torokban lévő érzőidegek útvonalai közösek az orrüregben lévőkkel. Tehát ennyi a válasz: agyunk tényleg úgy érzi, hogy itt a vég, és a méregtől meg kell szabadulni, ezért küld taknyot-nyálat, amennyi csak a csövön kifér. 

Egy kis fájdalom és némi dopamin

Az embereknél egyszerűen arról van szó, hogy a fájdalomreceptorok ilyen módon történő aktiválása enyhe stresszválaszt válthat ki, ami a testet az endorfin és dopamin nevű „jó érzésért felelős vegyületek” felszabadítására ösztönzi. Ezzel szemben a mókus-cickányok TRPV1-receptorában genetikai mutáció található, ami kevésbé érzékennyé teszi őket a kapszaicin okozta „égető” érzésre.

A kapszaicin önmagában nem mérgező az emberre, bár jelentős mennyiség fogyasztása számos kellemetlen tünetet okozhat, az intenzív fájdalomtól az emésztőrendszeri panaszokig. A vele kapcsolatos „problémák” nagyrészt a testünk természetes reakciójából fakadnak, nem pedig abból, hogy maga a vegyület káros lenne.

Mindazonáltal az erejét nem szabad alábecsülni. A kapszaicin és más rokon kapszaicinoidok a hatóanyagai egyes paprika- és medvespray-knek. Tehát, ha valaki az itthon is könnyen elérhető, sőt sokak által termelt legvadabb chilivel kínál, ne játszd a menőt, és harapj rá egyből, mert pokoli kalandban lehet részed.