
Kínai tudósok szerint a legújabb RNS-térképezési technikájuk egy nap segíthet megfejteni ezt a rejtélyt, de ami sokkal fontosabb: az agytumorok tanulmányozásában is nagy előrelépést hozhat.
A kutatócsapat ugyanis kifejlesztett egy eszközt, amely képes elemezni a korábban használhatatlannak hitt, régi biológiai mintákat, írja az Interesting Engineering.
A módszerrel már sikeresen feldolgoztak egy több mint 10 éves, nem épp ideális körülmények között tárolt rákos szövetet is, ami reményt ad arra, hogy a régóta őrzött mintákból új tudományos felfedezések szülessenek.
„Ha olyan szerencsénk lenne, hogy Einstein agyát elemezhetnénk, tennénk egy próbát”
– nyilatkozta Jang Li, a BGI-Research kutatási munkatársa a South China Morning Postnak.
Einstein agyát a 20. század közepén alkalmazott módszerekkel tartósították, jóval a genetikai tárolás forradalma előtt, így a minta használhatósága bizonytalan. A “Stereo-seq V2” elnevezésű eljárás áttörése azonban hatalmas lépés afelé, hogy a régi klinikai archívumokból új, értékes információkat nyerjenek ki.
2018-ban egy kiállításon lehetett megtekinteni Albert Einstein agyának megőrzött mintáit, a kínai tudósok ezt is szívesen kutatnák, ha lehetőség adódna rá (Fotó: Guido Kirchner/picture alliance via Getty Images)
A hagyományos biológiai mintákat formalinban fixálják és paraffinba (egyfajta viaszba) ágyazzák. Ez egy költséghatékony és évtizedekig stabil megoldás, de a folyamat során a minták kémiailag sérülnek. Ez a károsodás eddig korlátozta a DNS- és RNS-elemzést. A felfedezés viszont egy speciális kémiai eljárással még a sérült mintákban is képes a gének teljes egészét feltérképezni.
A kórházak világszerte összesen több millió, gyakran 20 évnél is régebbi szövetmintákat őriznek. Eddig az ezekben rejlő genetikai információ nagy része a tartósítás okozta károk miatt hozzáférhetetlen volt. Jang szerint az új módszer óriási mértékben kibővíti a ritka betegségek kutatásához rendelkezésre álló anyagok körét.
A kutatók úgy vélik, hogy az eljárás korábbi diagnózisokhoz, személyre szabottabb rákkezelésekhez és az archivált mintákon végzett visszamenőleges vizsgálatokhoz vezethet.
Bár Einstein zsenijének megfejtése továbbra is a jövő zenéje, a Stereo-seq V2 gyakorlati alkalmazásai már most is kézzelfoghatóak, ezzel megnyílhat az út a kutatók előtt, hogy felfedezzék a szövetarchívumok mélyén rejtőző rákos, fertőző és ritka betegségek biológiáját.