Retekszobrok, lókoponyák: így ünneplik a karácsonyt máshol

Mari Lwyd, Wales A Mari Lwyd Wales egyik legkülönlegesebb és legmisztikusabb téli hagyománya, amely egy lókoponyával díszített, lepedőbe burkolt alak felvonulására épül. A maszkos figura házról házra jár, és versekkel vagy ritmikus szópárbajjal próbál bejutni a házakba. A bent lévőknek rögtönzött rímekkel kell visszavágniuk, különben a Mari Lwyd diadalmaskodik és beléphet. Bár elsőre félelmetesnek tűnhet, valójában szerencsét, jólétet és termékenységet hoz a ház népére. A hagyomány egyszerre őriz kelta túlvilági motívumokat és a középkori kolduló játékok elemeit. A mai Walesben újra divatba jött: sok faluban kreatív, gyakran humoros Mari Lwyd figurákat készítenek, és a felvonulások komoly közösségépítő eseménnyé váltak. Budapestről közvetlen repülőjárattal Bristolba kb. 2,5 óra alatt érhetünk el, ahonnan például St Fagans felé autózás mellett a tömegközlekedést is választhatjuk.

Retkek éjszakája (Noche de los Rábanos), Mexikó A Noche de los Rábanos Oaxaca városának december 23-án tartott, rendkívül látványos ünnepe, ahol óriási, speciálisan termesztett retkekből faragnak bonyolult figurákat. Ezek a retkek akár 3–4 kilósra nőnek, kifejezetten erre a fesztiválra. A helyi művészek bibliai jeleneteket, állatokat, városi életképeket vagy humoros politikai karikatúrákat faragnak a zöldségekből. Több ezer turista és helyi lakos vonul végig a téren, hogy megcsodálja a faragásokat. A verseny győztesei pénzjutalmat kapnak, de sokak számára a részvétel fontosabb, mint a nyeremény. Ez az ünnep ugyanis a közösség kreativitásának látványos kifejezése. A retekfaragás tradíciója a 19. századra nyúlik vissza, amikor a piacozó gazdák ezzel csábították magukhoz a vevőket. Budapestről az Oaxaca International Airport-ra legalább két átszállással juthatunk el, és az utazás 20-23 óráig is tartani fog.

Retkek éjszakája (Noche de los Rábanos), Mexikó A Noche de los Rábanos Oaxaca városának december 23-án tartott, rendkívül látványos ünnepe, ahol óriási, speciálisan termesztett retkekből faragnak bonyolult figurákat. Ezek a retkek akár 3–4 kilósra nőnek, kifejezetten erre a fesztiválra. A helyi művészek bibliai jeleneteket, állatokat, városi életképeket vagy humoros politikai karikatúrákat faragnak a zöldségekből. Több ezer turista és helyi lakos vonul végig a téren, hogy megcsodálja a faragásokat. A verseny győztesei pénzjutalmat kapnak, de sokak számára a részvétel fontosabb, mint a nyeremény. Ez az ünnep ugyanis a közösség kreativitásának látványos kifejezése. A retekfaragás tradíciója a 19. századra nyúlik vissza, amikor a piacozó gazdák ezzel csábították magukhoz a vevőket. Budapestről az Oaxaca International Airport-ra legalább két átszállással juthatunk el, és az utazás 20-23 óráig is tartani fog.

Tió de Nadal és a Caganer, Katalónia, Spnyolország Katalónia karácsonyi hagyományai Európa legszokatlanabbjai közé tartoznak. A Tió de Nadal, a kakiló farönk decemberben kerül a házba, a gyerekek pedig etetik és takargatják, hogy jól lakjon. Karácsony napján bottal megverik, miközben dalokat énekelnek, és a rönk a hagyomány szerint édességet és ajándékokat kakil. A másik különös elem a Caganer, a betlehemi jelenetbe rejtett kakiló figura, amely szerencsét, bőséget és termékenységet szimbolizál. A Caganer eredetileg paraszt volt, de ma már hírességeket, politikusokat és mesehősöket is ábrázolnak így. Mindkét szokás humorban gyökerezik, és azt jelképezi, hogy az ünnep nem csak a szent áhítatról, hanem az élet örömteli, földközeli oldaláról is szól Katalóniában. Barcelonába közvetlen repülőjáratokkal mintegy 2 óra 40 perc az út, ahonnan tömegközlekedéssel már egy óra alatt a városi strand (La Barceloneta) parti sétányán válogathatunk a meghökkentő karácsonyi figurák között.

Tió de Nadal és a Caganer, Katalónia, Spnyolország Katalónia karácsonyi hagyományai Európa legszokatlanabbjai közé tartoznak. A Tió de Nadal, a kakiló farönk decemberben kerül a házba, a gyerekek pedig etetik és takargatják, hogy jól lakjon. Karácsony napján bottal megverik, miközben dalokat énekelnek, és a rönk a hagyomány szerint édességet és ajándékokat kakil. A másik különös elem a Caganer, a betlehemi jelenetbe rejtett kakiló figura, amely szerencsét, bőséget és termékenységet szimbolizál. A Caganer eredetileg paraszt volt, de ma már hírességeket, politikusokat és mesehősöket is ábrázolnak így. Mindkét szokás humorban gyökerezik, és azt jelképezi, hogy az ünnep nem csak a szent áhítatról, hanem az élet örömteli, földközeli oldaláról is szól Katalóniában. Barcelonába közvetlen repülőjáratokkal mintegy 2 óra 40 perc az út, ahonnan tömegközlekedéssel már egy óra alatt a városi strand (La Barceloneta) parti sétányán válogathatunk a meghökkentő karácsonyi figurák között.

A 13 desszert hagyománya (Les Treize Desserts), Provence, Franciaország A provence-i karácsony egyik legkülönlegesebb eleme a 13 desszert felszolgálása, amely Jézust és a 12 apostolt jelképezi. Ezek közé olyan édességek tartoznak, mint a mandulás nugát, a füge, a datolya, a dió, a briós jellegű pompe à l’huile vagy a különféle kandírozott gyümölcsök. A desszertek egyszerre reprezentálják a régió termékenységét és azt az örömöt, amely az ünnepi asztal köré gyűjti a családot. A hagyomány szerint mindenből kell enni egy keveset, hogy szerencsét hozzon a következő év. A desszertasztalt hagyományosan három napon át nem bontják le, így bárki, aki betér, ehet róla. A szokás a 17. századig nyúlik vissza, de ma gasztronómiai turisztikai látványosság is. A Provence-i karácsony ettől válik igazán ízgazdag, ünnepélyes és vendégszerető élménnyé. Provence felfedezéséhez érdemes repülőre szállni, majd autóval vagy tömegközlekedéssel felfedezni a kisebb, nagyobb településeket. (Kép: Denis Thaust/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

Hogmanay és a tűzgolyós felvonulás, Skócia Skóciában a Hogmanay kifejezetten az év utolsó napját, december 31-ét jelöli, ám az ünnepségsorozat gyakran több napon át tart, és az újév első napjaira is kiterjed. A legismertebb események közül az egyik a Stonehavenben megrendezett tűzgolyós felvonulás, ahol égő, drótkosárba zárt tűzgolyókat pörgetnek a fejük fölött, majd a tengerbe hajítják őket. A rituálé kelta és viking hagyományokból ered, és a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett. A közösség tagjai úgy tartják, hogy a tűz elűzi az óév balszerencséjét, és megtisztítja az utat az újévnek. A Hogmanay a világ egyik legnépszerűbb újévi eseményévé vált, amely minden évben több tízezer látogatót vonz. Ha a repülés szerelmesei vagyunk, akkor Stonehavent Aberdeen felől közelítsük meg, ahová egy átszállással juthatunk el repülővel. Aberdeenből Stonehaven ünnepi fényeit már alig 20 perc tömegközlekedés után megpillanthatjuk. (Kép: Jane Barlow/PA Images via Getty Images)

Hogmanay és a tűzgolyós felvonulás, Skócia Skóciában a Hogmanay kifejezetten az év utolsó napját, december 31-ét jelöli, ám az ünnepségsorozat gyakran több napon át tart, és az újév első napjaira is kiterjed. A legismertebb események közül az egyik a Stonehavenben megrendezett tűzgolyós felvonulás, ahol égő, drótkosárba zárt tűzgolyókat pörgetnek a fejük fölött, majd a tengerbe hajítják őket. A rituálé kelta és viking hagyományokból ered, és a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett. A közösség tagjai úgy tartják, hogy a tűz elűzi az óév balszerencséjét, és megtisztítja az utat az újévnek. A Hogmanay a világ egyik legnépszerűbb újévi eseményévé vált, amely minden évben több tízezer látogatót vonz. Ha a repülés szerelmesei vagyunk, akkor Stonehavent Aberdeen felől közelítsük meg, ahová egy átszállással juthatunk el repülővel. Aberdeenből Stonehaven ünnepi fényeit már alig 20 perc tömegközlekedés után megpillanthatjuk. (Kép: Christopher Furlong/Getty Images)

A gävlei kecske és a Lucia-nap, Svédország Svédország egyik legismertebb téli hagyománya a hatalmas szalmakecske, a Gävlebocken felállítása december elején Gävle városában. A monumentális kecske 1966 óta díszíti a főteret. A kecske hagyománya a skandináv Julbock, azaz karácsonyi kecske alakjához kötődik, amely a termékenység, az ajándékozás és a télhez kapcsolódó néphitek jelképe volt. A svéd ünnepi időszak másik kiemelkedő eseménye a Lucia-, azaz Luca-nap december 13-án: ilyenkor fehér ruhás lányok gyertyakoronával vonulnak, hogy a fényt jelképezzék az év legsötétebb időszakában. A Lucia-reggelekhez éneklés, közösségi ünnepségek és a híres sáfrányos „lussekatt” sütemény tartozik. A gävlei kecske látványossága és a Lucia-nap meghitt fénye együtt teszik a svéd téli ünnepkört különösen egyedivé és emlékezetessé. Stockholmba 2 óra 15 perc a menetideje a közvetlen repülőjáratoknak. A svéd fővárosból tömegközlekedéssel mintegy 1,5 óra alatt juthatunk el Gävle városába.

A gävlei kecske és a Lucia-nap, Svédország Svédország egyik legismertebb téli hagyománya a hatalmas szalmakecske, a Gävlebocken felállítása december elején Gävle városában. A monumentális kecske 1966 óta díszíti a főteret. A kecske hagyománya a skandináv Julbock, azaz karácsonyi kecske alakjához kötődik, amely a termékenység, az ajándékozás és a télhez kapcsolódó néphitek jelképe volt. A svéd ünnepi időszak másik kiemelkedő eseménye a Lucia-, azaz Luca-nap december 13-án: ilyenkor fehér ruhás lányok gyertyakoronával vonulnak, hogy a fényt jelképezzék az év legsötétebb időszakában. A Lucia-reggelekhez éneklés, közösségi ünnepségek és a híres sáfrányos „lussekatt” sütemény tartozik. A gävlei kecske látványossága és a Lucia-nap meghitt fénye együtt teszik a svéd téli ünnepkört különösen egyedivé és emlékezetessé. Stockholmba 2 óra 15 perc a menetideje a közvetlen repülőjáratoknak. A svéd fővárosból tömegközlekedéssel mintegy 1,5 óra alatt juthatunk el Gävle városába.